Vincenti Gusztáv - Borsodi Miklós (szerk.): Végrehajtási eljárás. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. (Budapest, 1941)

42. §. (Ppé. 44. §.) 155 5. Ellenkező: A visszvégrehajtási igény veszélyeztetett volta egymagában abból is okszerűen következik, hogy az ellenfél lakóhelye, ill. székhelye olyan állam területén van, amely Magyarországgal bírói határozatok kölcsönös végrehajtása tekintetében nincs viszonosságban. (B. T. 13.383/1930., 169/1931.) 6. Figyelembe jön az ellenfél vagyonának értéke, az azt terhelő tartozások összege és az, ha ellene kielégítési végrehajtás van folyamatban. (D. T. II. 3121/1930. J. H. V. 972.) Letétbehelyezés hatálya. 1. Az 1881: LX. tc. 42. §-ának abból a rendelkezéséből, hogy ha a kielégítési végrehajtás a végrehajtató által nyújtandó biztosítástól tétetik függővé s ily biztosítás nem nyújtatott, a végrehajtást szenvedőnek megengedendő, hogy a végrehajtási összeget a bíróságnál fizetés helyett letehesse, nyilvánvaló, hogy ilyen letétel a fizetéssel egyenlő joghatályú s ennélfogva a végrehajtást szenvedőt az egész követelési állománynak bírói engedéllyel történt letétele napjától fogva többé késedelem s ekként késedelmi kamat sem terheli. (C. 4637, 1904.) 2. A végrehajtási törvény 42. §-a értelmében fizetés helyett bírói letétbe helyezett összeg a végrehajtató részére maiiéit követelés biztosítására szolgál. Amint a bíróság ezt a letétet elfogadta, erről a végrehajtatót értesítette és a már beadott végrehajtási kérvény elintézését erre való tekintettel felfüggesztette, a letevő tehát a letétellel célbavett eredményt már részben el is érte, ő már efelett szabadon nem rendelkezhetik és az neki az ellenfél beleegyezése nélkül, mindaddigmíg a bíróság a végrehajtás elrendelése és a visszvégrehajtási igény veszélyeztetése kérdésében nem határozott, vissza nem utalható. (Bp. t. 1915. febr. 9-én P. IV. 189. sz., P. Dt. I. 231.) 3. A visszvégrehajtási igény veszélyeztetése okából a Vht. 42. §-a alapján bírói letétbe helyezett marasztalási összeget a perben utóbb hozott elutasító ítélet jogerőre emelkedése előtt az alperes részére visszautalni nem lehet. (Bp. tsz. 4933/1918. Ptjt L 48.) 4. A bírósági kiküldött kezéhez lefizetett és a Vht. 82. §. alapján letétbe helyezett összeg, a Vht. 42. §-a szerinti biztosítéknak va£v letétnek nem minősíthető. (Bp. t, 7. P. 8737/1926 sz.. Ptjt. VIII. 61.) 5. A végrehajtást szenvedő által csupán biztosítékul letett összeget a végrehajtást elrendelő bíróság a végrehajtató részére, ennek egyoldalú kérelmére ki nem utalhatja, hanem a kielégítési végrehajtási eljárás során a foglalás jogerőre emelkedése után a kényszerkiutalás kieszközlése iránt a megfelelő