Vincenti Gusztáv (szerk.): Végrehajtási eljárás. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. (Budapest, 1930)

— Általános határozatok. — 23 1891. január 31-én 2203. sz. igazs. min. rendelet, a m. kir. belügyminiszter által a gyógy- és betegápolási, vala­mint a szülházi költségek behajtása körüli eljárás iránt kiadott (1891. jan. 7. 82.131 Í90. sz.) rendelet közlése tárgyában. A nyilvános gyógy- és betegápolási, úgyszintén szülházi költségek megállapítása közigazgatási útra tartozik. Ha a fel­merült költségek az ápoltnak vagy fizetni kötelesnek ingó va­gyonából hajtandók be, a közigazgatásilag megállapított költ­ségek behajtása iránt az 1875. évi III. t.-c. és az annak alap­ján 1876. 51.661. szám alatt kelt belügyminiszteri rendelettel kibocsátott szabályrendelet 66. §-a értelmében a törvényható­ságok saját hatáskörükben intézkednek. — A közigazgatási úton hozott határozatok alapján tehát ingó vagyonra a köz­igazgatási hatóságok rendelik el a végrehajtást és azt ugyan­azoknak közegei foganatosítják. — Lefoglalható ingóságok nem léte vagy elégtelensége esetében, a nyilvános gyógy-, beteg­ápolási- és szülházi költségeknek behajtása végett, az ingat­lanra vezetendő végrehajtás elrendelésére — tekintettel az 1876. évi VI. t.-c. 24. §-ának b) pontjára, melynek értelmében a közadók módjára beszedendő követelések körüli eljárás a törvényhatóság kebelében felállított közigazgatási bizottság ha­táskörébe utaltatott, továbbá tekintettel a közadók kezeléséről és a közadók módjára behajtandó tartozásokról is intézkedő 1883: XLIV. t.-c. 77. §-ának 4-ik bekezdésében foglalt azon ren­delkezésre, mely szerint az ingatlanra vezetendő biztosítási és kielégítési végrehajtás szintén ezen bizottság által rendeltetik el, — kizárólag a közigazgatási bizottság van hivatva. Ehhez képest csak a törvényhatósági közigazgatási bizottságok által hozott és a nyilvános gyógy- és betegápolási, valamint szülházi költségek behajtása tekintetéből a végrehajtásnak az ingatlanra elrendelő végzései tekintendők oly közigazgatási határozatok­nak, melyek alapján az 1881: LX. t.-c. 1. §-ának h) pontja ér­telmében a kielégítési végrehajtás a fizetésre kötelezettnek in­gatlan vagyonára, a most idézett törvény 2. §-ának második és harmadik bekezdéseiben kijelölt polgári bíróság részéről elrendelendő. Ha tehát a szóban levő költségek a fizetni köte­lesnek ingatlan vagyonából hajtandók be, azon esetre a tiszti ügyész a törvényhatósági közigazgatási bizottságnak e tárgyban hozott azon végzése alapján, amellyel kimondatott, hogy a vég­rehajtás az illető fizetni kötelesnek ingatlan vagyonára veze­tendő, az 1881. évi LX. t.-c. 2. §-ának második és harmadik bekezdéséhez képest az illetékes polgári biróságnál tartozik a végrehajtás elrendelése iránti kérvényét benyújtani és ezen kér­vényhez a közigazgatási bizottság vonatkozó végzését mellé­kelni. — A végrehajtás elrendelése iránti kérvény felszerelése

Next

/
Thumbnails
Contents