Vincenti Gusztáv (szerk.): Végrehajtási eljárás. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. (Budapest, 1930)

9S — 30. §. — hajtási jog a kereset szerint fenn nem áll. (C. 1915. dec. 14. Rp. V. 7716. sz. P. dt. II. 54. sz.) Nem utasítható el a végrehajtás-megszüntetési kereset abból az okból, hogy a végrehajtató a követelés kifizetése után nem tett további végrehajtási lépéseket: de ily esetben a végrehajtás-megszüntetési per költségeire a Pp. 427. §-a nyer alkalmazást. (C. 1915. márc. 18. 1914. G. 313. sz. P- dt. II. 291.) A végrehajtás elrendelésével a végrehajtási eljárás tényleg folyamatba van téve: a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti kereset tehát a további végrehajtási lépések megtételének bevárása nélkül megindítható. (C. 1922. jun. 13-án P. V. 5895/1921. sz., P. dt. VII. 140.) Végrehajtás megszüntetése iránti keresetnek van helye, ha az előzetesen végrehajtható ítéletet a felsőbíróság jogerősen megváltoztatta s a keresetet elutasította. (C. 1923. ápr. 26-án P. V. 6210/1922. sz., P. dt. VIII. 117.) A végrehajtásmegszüntetési per annak megállapítására irányul, hogy az alperes végrehajtási joga egészben vagy részben nem szünt-e meg s az abban hozott helytadó ítélet a per főtárgya tekintetében nem lévén marasztaló, alapján nem közvetlen végrehajtásnak, hanem a Ppé. 39. §-ának utolsó bekezdése értelmében csak visszvégrehajtásnak lehet helye. A végrehajtásmegszüntetési perben hozott helytadó ítélet alapján a Ppé. 54. §-ában (Vht. 237. §. b.) említett zárlatot elrendelni nem lehet. (C. 1920. jan. 27-én Pk. V. 132/1920. sz., P. t. j. t. I. 77.) A bírói határozaton alapuló végrehajtás korlátozása iránt indított perben, az 1912. évi LIV. t.-c. 39. §-ában meghatározott tény következtében még el nem enyészett, végrehajtható követelés összegének a megállapításában csak az a követelés vehető számításba, amelynek a teljesítésére a végrehajtást szenvedő a végrehajtás elrendelésének az alapjául szolgáló bírói határozatban köteleztetett. (C. P. II. 6399/1925. sz., P. t. j. t. VIII. 60.) A végrehajtás útján szerzett nyilvánkönyvi jogok kitörlése iránt indított per a telekkönyvi rendelet 148. §-a szerint a telekkönyvben feljegyezhető perek közé nem tartozván, a végrehajtási zálogjog kitörlése iránt indított pernek telekkönyvi feljegyzése abban az esetben sem foghat helyt, ha az a zálogjog, amelynek törlését kérik, eredetileg érvénytelen ügylet alapján jegyeztetett elő. (C. 1927. dec. 9-én Pk. V. 4880/1927. sz.) Ha a végrehajtás osztrák tőzsdebírósági ítélet alapján osztrák bíróság által rendeltetett el, illetőleg annak megkeresésére magyar bíróság által engedélyeztetett és foganatosíttatott és az illető ítélet alapján végrehajtásilag érvényesíteni kívánt igény játék vagy fogadás gyanánt tekintendő különbözeti ügyleten alapszik, a végrehajtást engedélyező magyar bíróság által a végrehajtást szenvedő kérelmére a végrehajtás megszűnte-