Vincenti Gusztáv (szerk.): Végrehajtási eljárás. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. (Budapest, 1930)

— 30. §. — 91 Közigazgatási végrehajtással szerzett zálogjog hatálytalanságának kimondása iránt azon az alapon, hogy a közigazgatási végrehajtást magánjogi követelés behajtására helytelenül rendelték el, bírói úton fellépni nem lehet. (P. G. 151/1908. T. II. 373.). Közigazgatási hatóság (gyámhatóság) marasztaló határozata alapján ingatlanra vonatkozólag a bíróság által elrendelt végrehajtás megszüntetése iránt az 1881: LX. t.-c. 30. §.-a alapján bíróság előtt nem indítható kereset. (C. 1908. jan. 24.-én. 3331/1907. P. sz., 376. E. H.) A kir. Curia: A másodbíróság végzésének a végrehajtató által fellebbezett az a része, mely szerint az elsőbíróság végzésének megváltoztatásával a végrehajtató 1000 korona tőkét és járulékait meghaladó végrehajtási kérelmével elutasíttatott, idevonatkozó indokolása alapján és azért hagyatott helyben, mert az 1874: XXXV. t.-cikknek a közjegyzői okiratok végrehajthatóságára vonatkozó 111. §-a szorosan lévén magyarázandó, annak az a rendelkezése, hogy ,,azon tények beállta, amelyekhez a teljesítés kötve van, közokirat által bizonyítandó", csak akképen magyarázható, hogy már magában a végrehajtási kérvényben igazolva kell lenni közokirattal annak, hogy a végrehaj tatónak a végrehajtáshoz való joga a végrehajtási kérvény beadásakor megnyílt; ez pedig az adott esetben közokirattal bizonyítva nem lett; mert a végrehaj tatónak, aki adósával hetenként fizetendő részletfizetésben állapodott meg, a részletfizetések elmulasztása címén egész követelésének végrehajtásához a kérvényhez csatolt közokiratok alapján csak akkor lenne joga, ha a kérvényben erre vonatkozó közokirattal igazolta volna, hogy adósától az 1904. március 7-én követelhető 1000 korona részletfizetést a teljesítés helyén és idejében valóban követelte, az adós azonban a részletfizetést nem teljesítette. Erre vonatkozó közokirat azonban a végrehajtási kérelemhez csatolva nem lett. (1905. márc. 24-én, 10.047/904.). Téves a másodbíróság végzésének az az indoka, hogy közjegyzői okirat alapján a végrehajtás akadály nélkül elrendelhető annak javára is, aki az azon alapuló követelés megszerzését magánokirattal igazolja, mert a 47.220/889. sz. igazs. min. rend. 109. §-a értelmében minden ténykörülményt, melyre a végrehajtási kérelem alapul, tehát a közjegyzői okiraton alapuló követelés későbbi megszerzését is közokirattal kell kimutatni. Minthogy pedig N. I. a tárgyaláson beismerte, hogy a követelést saját javára érvényesíti; azt pedig, hogy a követelést megszerezte, a végrehajtási kérvényben közokirattal nem igazolta, az elrendelt végrehajtást ebből az indokból hatályon kívül kellett helyezni. (C. 1905. ápr. 28-án. 441/1905.). Ha közjegyzői okirat alapján a Ppé. életbelépése után kért és elrendelt végrehajtás ellen kifogást adnak be, mely arra