Vincenti Gusztáv (szerk.): Végrehajtási eljárás. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. (Budapest, 1930)

- 27. §. 83 A végrehajtást szenvedő részére kirendelt ügygondnok díjai a végrehajtási tömegből nem sorozhatok. (Bp. tábla 1909. ápr. 15-én 1702/1909. sz., U. D. 343. 1.) A végrehajtási költség a végrehajtást szenvedőt a perköltségviseléstől függetlenül terheli és pedig a követelés engedményezésével szükségessé vált meghallgatás költsége is. (Bp. t. 1925. febr. 5-én P. VII. 486/1927. sz., P. t. j. t. VIII. 93.) A végrehajtási eljárásban szabályozott igényper költségei az 1881: LX. t.-c. 27. §-ában említett végrehajtási költségek közé nem tartoznak és a végrehajtási eljárás további folyamán a végrehajtást szenvedő terhére meg nem állapíthatók. (Ko. t. 1908. dec. 12-én XIII. sz. hat.) Ellenkező: Az a költség, mely a végrehaj tatónak az igényperben való védekezésével felmerült, a végrehajtást szenvedőt akkor terheli, ha az a végrehajtási eljárásnak szükségképeni következménye volt. Ha tehát a végrehajtató az összeírás megkezdése előtt figyelmeztetve lett arra, hogy az ingók nem képezik a végrehajtást szenvedő tulajdonát és ha a végrehajtatónak már akkor is módjában állott, hogy a végrehajtást szenvedő ingatlanait a kielégítés elől elvonó átruházási ügyletet per útján hatálytalaníttassa, ily körülmények között mi sem kényszerítette a végrehajtatót az igényperben való védekezésre és így . .. saját ügyvédjének igényperbeli díjait sem a végrehajtást szenvedőtől, sem pedig az utóbbi által másra átruházott ingatlanból be nem hatjhatja. (Te. t. 1914. Fs. 52. sz., P. dt. I. 119.) A végrehajtási eljárás során az egyik jogosult jogának az érvényesítésével felmerült felfolyamodási költségben az ellenkező érdekű másik jogosult nem marasztalható, hanem az a végrehajtást szenvedő terhére állapítandó meg. (C. 1915. márc. 24-én Pk. V. 902. sz., P. dt. I. 386.) Hasonlóan C. 1918. nov. 20. Pk. V. 5302. sz., P. dt. V. 29. A végrehajtást szenvedő nem marasztalható annak a jelzálogos hitelezőnek felfolyamodási költségeiben, aki nem végrehajtató. (C. 1726/1914., P. dt. II. 251.) Valamely végrehajtató által a sorrendi végzés ellen sikeresen használt felfolyamodás költségei nem az ellenérdekű hitelező, hanem a végrehajtást szenvedő terhére állapítandók meg. (C. 1915. máj. 5-én Pk. V. 3188. sz., P. dt. II. 253.) — Hasonló C. 1928. máj. 15-én Pk. V. 2471/1928. sz. J. H. II. 844. A kiküldött díjainak behajtását célzó végrehajtási kérvény is ügyvéd útján adható be és a végrehajtás a kérvény munkadíja erejéig is elrendelhető. (Ko. t. 1915. P. II 241. sz., P. dt. II. 299.) Lefoglalt fizetés folytatólagos letétbe helyezése és felosztása esetében annak a végrehaj tatónak sorrendi tárgyalási költsége, akinek a követelése sorozásra jut, mint szükséges költség