Szentkuthy István - Térfy Béla (szerk.): Polgárijogi és büntetőjogi határozatok tára. (Budapest, 1942)

32 Magánjog. ellenérték mellett leendő átengedése, sem a felülépftményre a külön tulajdonjog telekkönyvi bekebelezése sikeresen nem követelhető. (257/1908. — P. H. T. I. 32.) V. FEJEZET. JELZÁLOGJOG. Jelzálogjog tárgya. K. 434. E. H. Jelzálogjog nemcsak olyan telekkönyvezetlen ingatlanságra nem szerezhető, mely egyáltalán nem volt még telekkönyvezve, hanem olyanra sem, mely telekkönyvezve volt ugyan, de utóbb akár a telekkönyvi közegek hibás eljárása, akár más ok miatt a telekkönyvből kimaradt. (789 1916. - P. H. T. III. 434.) Jelzálogjog átszállása. K. 445. E. H. 1. bek. Arra, aki anyagilag idegen tartozást jogi helyzeténél fogva kénytelen Kifizetni és így a hitelezőt azért elégíti ki, hogy ennek a követelését magához váltsa, már a fizetés fényénél fogva átszáll minden járulékos joggal együtt a kielégített hitelezőnek a követelése. (3030/1916. — P. H. T. III. 445.) A 2. bekezdés a Jt. 9. s következő §-ainak újabb szabályozása folytán hatályát vesztette. Aljelzálog jog. K. 20. E. H. A pénzintézetek által kibocsátott záloglevelek összességének biztosítására szolgáló s ilyen jogi minőségűnek telekkönyvileg is kitüntetett zálogjogra a kir. kincstár javára sem jegyezhető he az alzálogjog. (6453 1907. — P. H. T. I. "20.) K. 61. T. Ü. H. Az alzálogos hitelezőnek a jelzáloggal terhelt ingatlan tulajdonosa ellen rend-