Szentkuthy István - Térfy Béla (szerk.): Polgárijogi és büntetőjogi határozatok tára. (Budapest, 1942)

Korlátolt dologi jogok. 31 szerint nincs kereseti joga és magából az ingatlanból — árverés folytán történt vételár felosztás esetét kivéve — csak úgy nyerhet kielégítést, ha saját adósának jelzálogilag biztosított követelését magára ruháztatja, vagy annak behajtására feljogosíttatik. Abban az esetben azonban, ha az alzálogjoggal terhelt követelés biztosításául bekebelezett zálogjog a telekkönyvi rendtartás 79. §-ában foglalt fenntartással töröltetik, közvetlenül a zálogjog tulajdonosa ellen fordulhat keresettel. (1895. ápr. 19./jún. 7. — P. H. T. III. 443.) K. 444. E. H. Eredeti érvénytelenség alapján megtámadhatja a jelzálogjoggal terhelt ingatlanság tulajdonosa azt az aljelzálogi bejegyzést, mely nem jogügyleten alapszik, ha az aljelzálogjog bejegyzésére irányuló kérés időpontjában a jelzálogjoggal biztosított követelés már megszűnt volt. (7086/1915. - P. H. T. III. 444.) Egyéb jelzálogi biztosítások. K. IX. T. ü. H. Oly kötelezvény alapján, melyben az adós a kölcsönösszeg jelzálogi biztosítását megengedi, egyúttal azonban kamat fejében ingatlanának haszonélvezetét bocsájtja át hitelezőjének, a zálogjognak a tőke ereiéig való bekebelezése vagy előjegyzése el nem rendelhető. (P. H. T. I. 19.) K. 24. T. ü. H. (Az 1877:VIII. törvénycikkben) megszabott mértéken felül kikötött és megfizetett kamatok, habár azok a most idézett törvény hatálybalépte után jártak is le és sem jogérvényes ítélettel, sem peregyességileg eleve megállapítva nincsenek, az adósnak a perben tett beszámítási kifogása következtében a kölcsöntőke törlesztésére rendszerint be nem számíthatók. Az ingatlanra vonatkozó s törvény szerint érvénytelen zálogszerződésnél a zálogtárgynak a törFolgári Jogi Határozatok Tára 3