Szentkuthy István - Térfy Béla (szerk.): Polgárijogi és büntetőjogi határozatok tára. (Budapest, 1942)
Korlátolt dologi jogok. 31 K. 431. E. H. Vagyonösszesség haszonélvezője a vagyonösszességben foglalt és jövedelmet nem hajtó egyes vagyontárgyak fenntartási kötelezettsége alól nem szabadulhat akként, hogy az ilyen vagyontárgyaknak a haszonélvezetéről egyoldalú nyilatkozattal lemond. (3690/1914. - P. H. T. III. 431.) K. 39. E. H. Jogszabály ugyan az, hogy abban az esetben, ha a lakás szolgalmával terhelt ház tűzvész következtében, vagy más véletlen eset által elpusztult, a szolgalom mindaddig szünetel, míg a ház újra felépül; a kötelezett fél azonban a házat megfelelő időben újra felépíteni, vagy a jogosult részére hasonnemü lakást szerezni köteles, mivel a szolgalom újra feléledése, vagy végleges megszűnte nem függhet a kötelezett akaratától, de különösen nem, ha a kikötött lakásszolgalom részben ellenértéke az ingatlan tulajdona átengedésének. (170/1904. — P. H. K. 32. E. H. A magyar jognak az ideiglenes törvénykezési szabályok által 1861. évben történt visszaállítása után létesült olyan szerződés, mely szerint a telektulajdonos, a telekre vonatkozó tulajdonjogának fenntartása, s a telek tulajdonjogának elismerése fejében évi díj fizetése és bizonyos szolgálmányok teljesítése melíett megengedi, hogy a vele szerződő ügyfél a telken a saját hasznalatára s önálló tulajdonul házat építsen: mint osztott tulajdon létesítésére irányulá jogügylet, a bírói joggyakorlat szerint csak annyiban érvényes, amennyiben ennek a jogviszonynak a fenntartása naptár szerint meghatározott időtartamra állapíttatott meg. Következőleg az ilyen jogviszonyból sem a telek tulajdonjogának megfelelő Lakásszolgalom. III. FEJEZET. ÉPÍTMÉNYI JOG.