László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

— 36—37. §§. — tattá, a Curia azonban a csőd elrendelését helybenhagyta. (Bp. T. 363/1889.) A csődnyitás napjának az a nap lévén tekintendő, ame­lyen az elsöbíróság a csődhírdetményt saját tábláján kifüggesz­tette, úgy a megtámadhatóságnak záros határideje, mint a meg­támadási jog elévülése ettől a naptól számítandó, abban az esetben is, ha a csődnyitó végzés a közbevetett jogorvoslat alapján csak később vált jogerőssé. (C. 1137/1904.) A megtámadási jog elévülése nem a csődnyitás időpontjá­tól, hanem a csőd hatályának kezdetétől számítandó. Ez pedig a csődtörvény 73., 74. és 75. §-ai esetében nem esik össze fel­tétlenül a csődnyitás időpontjával. Külföldön nyitott csőd ese­tében a megtámadási jog gyakorlásának ideje szempontjából nem a külföldön történt csődnyitás napját, hanem azt az idő­pontot kell irányadóul venni, s a csődtörvény 37. §-ában meg­állapított elévülési időt is attól a naptól kell számítani, midőn a belföldi vagyon a csődbe vonatott. (Bp. T. 544/1908.) A 37. §-ban szabályozott hathavi elévülési időbe a csőd­nyitás napja be nem számítható és a hathavi idő naptár szerint, vagyis az illető naptári naptól a megfelelő naptári napig szá­mítandó; ha május 14-én nyittatott meg a csőd, a kereseti jog november 14-én még el nem évült. (C. 138/1900.) Az elévülési idő az utolsó hónap azon napján tekintendő lejárínak, mely nap megfelel az első hónap azon napjának, mclv napon a határidő az első hónapban kezdetét vette. (C. 9725 1892.) A kifogás alakjában érvényesített csődmegtámadási jog elévülése ideje azzal a nappal veszi kezdetét, amelyen a tömeg­gondnok a megtámadott jogügyletről vagy jogcselekményről tudomást szerzett. (E. H. 364. sz. 5337/1910.) A bejelentett követelés valódiságának el nem ismerése magában véve még nem jelenti a jogügyletnek a csődtörvény 26. §. alapján való megtámadását. — A közadós jogcselek­ménye megtámadhatásának elévülése nem zárja el a tömeggond­nokot attól, hogy felperesnek a közadóssal kötött ügylet alap­ján a csődtömeg ellen érvényesített kereseti jogával szemben az anyagi jogból merített kifogásait felhozhassa. (C. 924/1899.) A hat hónapi határidő számításánál kiindulási pontul nem a követelés lejártának, hanem a végrehajtás foganatosításának napja veendő. (Bp. T. 70/1899.) Az elévülési idő alatt a választmány a csődtörvény 26. §-ában biztosított jogát bármikor gyakorolhatja. (C. 7736/1889.); a megtámadáshoz szükséges felhatalmazást jogérvényesen csak a hat hónapi időn belül adhatja meg. (Debreceni T. G. 119/1897.) A felhatalmazás hiányát pótolja, ha a per folyamatban létét a csődválasztmány helyeslően tudomásul veszi. (C. 1220/ 1899.1 Hasonló: 175/1907.) Illetéktelen bírósághoz beadott meg­támadási kereset is félbeszakítja az elévülést. (C, 115/1899.)

Next

/
Thumbnails
Contents