László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

58 — Csődtörvény. — adós részéről a hitelezők kijátszására történt s ez a kérdés pedig függetlenül az engedményező ellen folyamatban levő megtámadási per eredményétől, — ebben a másik perben döntendő el, ennek a pernek az eldöntése tehát nem olyan körülménytől függ, melynek a megállapítása az engedményező ellen megindított megtámadási pernek a tárgya. (C. 4648/1928. J. H. II. 1565.) A közadós ingatlanaira előjegyzett és bekebelezett zálogjogra szerzett alzálogjogok csak a Cs. T. 35. §-ának 1. pontja alapján támadhatók meg, az e pont alapján való megtámadási jog sikeres gyakorlásához azonban egymagában nem elégséges, hogy az alzálogjogot szerzők (II. és III. r. alperes) az alzálogjogok szerzésekor tudták, hogy a kereskedő közadós abban az időben, amikor elsőrendű alperes ellene előjegyzés és bekebelezés által zálogjogot szerzett, fizetéseit már megszűntette, hanem annak kimutatása szükséges, hogy a közadós hitelezői megkárosítására irányuló célzattal engedett ingatlanaira elsőrendű alperesnek zálogjogot s hogy erről másod- és harmadrendű alperes az alzálogjogok szerzésekor tudomással bírt; mert a jogcselekmény a közadós részéről a hitelezők kijátszása végett akkor történik, ha a közadós célzata a hitelezők megkárosítására irányul. (C. 322/1909.) A közadós ingatlanaira bekebelezett zálogjogra szerzett alzálogjog is megtámadható. Az alzálogjogot szerzők a közadós ingatlanain zálogjogot szerzettek jogutódainak tekintendők. (C. 1105/1907.) Az az ügyvéd, aki egy megtámadható jogügylet létesítésénél közbenjárt, az ezen jogügylet folytán szerzett zálogjogra szerzett alzálogjoga tekintetében a 35. §. tekintete alá eső jogutódnak minősítendő. (C. 7562/1903.) 36. §. Hatályon kívül helyezte az 1912: LIV. t.-c. 23. §.: Az 1881: XVII. t.-c. (csődtörvény) első részének III. fejezetében szabályozott megtámadási pereket a polgári perrendtartás szerint illetékes bíróság előtt vagy az előtt a bíróság előtt is meg lehet indítani, amely a csődnyitást elrendelte és ha a per, tekintettel az értékre, nem tartozik ennek a hatáskörébe, az előtt a járásbíróság előtt, amelynek területén a csődnyitást elrendelő bíróságnak székhelye van. Az 1881: XVII. t.-c. 36. §-a hatályát veszti. 37. §. A megtámadási jog a csődnyitás napjától számított hat hó alatt elévül. Az elévülés ama naptól kezdődik, melyen az elsőbíróság a csődöt elrendelte, habár annak végzését a tábla megváltoz-