László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

- 34-35. §§. 57 peresre már a csődnyitás útján ruháztatván át, alperes nem védekezhetik azzal, hogy a csődtörvény 35. §. 1. pontjára való tekintettel elődjének szerzett jogát megtámadhatatlannak hitte, mivel a csődnyitás tényével szemben alperes tartozott volna tájékozást szerezni arról, hogy jogelődje a végrehajtási zálogjogot mily körülmények közt szerezte. (C. 222/1897.) Az engedményezett követelés biztosítására a közadós ellen vezetett biztosítási végrehajtás, melyet még az engedményező vezetett, megtámadható az engedményező ellen is, habár követelését a csőd előtt másra ruházta, de ebben a perben csak az engedményező ellen joghatályos ítélet hozható. (C. 319/1898.) Az 1881: XVII. t.-c. 35. §-a a megtámadást nem szorítja kizárólag azon személyek ellen, akik a vagyonbukottól közvetlenül szereztek valamit, akik tehát a vagyonbukottnak közvetlen jogutódai, hanem a felhívott törvényben foglalt jogutód alatt azok is értendők, akik megtámadható személytől szerzik meg a vagyont és közvetve a közadóstól származott vagyonhoz jutnak. (Marosvásárhelyi T. 165/1913.) Az alzálogjog tulajdonosa a megtámadhatóság szempontjából a csődtörvény 35. §-a alá eső jogutódnak tekintendő. (E. H. 363. sz. 375/1912.) Aki a megtámadható jogügylet alapján tulajdonjogot nyert szerződő fél ellen a közadóstól származó vagyonra zálogjogot szerez, a megtámadás szempontjából jogutódnak tekintendő és ha a szerzéskor tudta, hogy a jogcselekmény a közadós részéről a hitelezők kijátszása végett történt: e zálogjog is megtámadható. (C. 76/1910.) Felperes, mint zálogjog alapján külön kielégítéssel bíró hitelező engedményese az engedményezett követelés iránt perli a csődtömeget. A Fellebbezési Bíróság azon az alapon függesztette fel a jelen perbeli eljárást az alperes által az engedményező ellen folyamatba tett megtámadási per jogerős befejezéséig, mert a megtámadási perben fog eldöntetni az a kérdés, vajon az engedményező egész követelésére szerzett zálogjog hatályos-e vagy sem s hogy ennek folytán a felperesnek mint engedményesnek az engedményező jogán van-e külön kielégítési joga vagy sem. A Fellebbezési Bíróságnak ez a jogi álláspontja téves, mert ha a jogszabály szerint az engedményes ellen mindazok a kifogások felhozhatók is, amelyek az engedményező ellen, mégis a megtámadási perben hozandó ítélet csak az engedményező ellen bír hatállyal s nem érinti a perbe nem vont engedményes jogait azért, mert a tényállás szerint az alperes az engedményező zálogjogát azon a címen támadta meg, hogy a zálogjog megszerzésekor a közadÓ9 fizetéseit már megszűntette s erről a nevezett hitelező tudomással bírt, — a Cst. 35. §-a értelmében azonban a megtámadási jog a jogutód ellen csak akkor gyakorolható, ha a jogutód a szerzés idejekor tudta, hogy a jogcselekmény a köz-