László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

— 23—29. §§. 51 vagy visszaadás törvényen, vagy két évet megelőzően keletkezett szerződési viszonyon alapszik, vagy ha a házasság két éven belül jött csak létre, vagy a biztosítás és visszaadás kötelezettsége a házasságkötéskor s a hozomány egyidejüleges átvétele és átadása alkalmával létrejött szerződéses viszonyon alapul. A hozomány kiadásában rejlő jogcselekmény megtámadhatóságát sem a csődhielezők megkárosítására irányuló szándék, sem az erről való tudomás hiánya nem befolyásolja. (C. 9602/1904.) A hozománynak a csődtörvény 28. §-ában meghatározott két éven belül történt biztosítása abban az esetben is sikeresen megtámadható, ha az évekkel azelőtt létrejött házassági szerződésben a hozomány feleti rendelkezés a nő részére fenntartatott. (C. 831/1912.) A csődnyitás előtt több mint két évvel az eladott ingatlanra bekeblezett hozománykövetelésnek a vételárba történt beszámítása, a csődtörvény 28. §-a 3. pontja tekintete alá nem esik, mert ennek a hozománynak így történt kiadása magában véve a hitelezőket nem károsítja, mivel ez csak akkor állapítható meg, Tia maga a bekeblezés is megtámadtatott és megtámadhatónak találtatott. (C. 3757/1898.) Az elhalt férj hagyatéka ellen a női hozomány kielégítése végett vezetett végrehajtás a csődtörvény 28. §-ának 3. pontja alapján meg nem támadható. (C. 1149/1913.) A közadós azon cselekménye, hogy a közszerzemény egy részét nejének a házasság tartama alatt kiadta, a 28. §. 3. p. alapján megtámadható. (Bp. T. 121/1901.) A közszerzeményhez való igény csak az egyik házastárs halála, vagy a házasság felbontása után érvényesíthető, mert ezen időnont előtt közszerzemény jogilag nem létezik. A csődhitelezőkkel mint harmadik személyekkel szemben a nem érvényesíthető igény erejéig szerzett zálogjognak nincsen jogi hatálya. (C. (C. 238/1912.) A csődhitelezők a közadós nejének nevén álló ingatlanból is kereshetnek megfelelő kielégítést, ha bizonyítják, hogy a közadós és a neje által közösen vásárolt ingatlanok vételárát közadós egészen a sajátjából fizette ki és ahhoz neje a saját külön vagyonából semmivel sem járult hozzá, és hogy ezen a hatálytalanítani kért jogcselekmény által a csődhitelezők megkárosultak. (C. 919/1910.) 29. §» Tekintet nélkül bizonyos időre, megtámadhatók a közadósnak perbeli és peren kívüli azon fogcselekvényei, melyekről a másik fél tudta, hogy azok a hitelezők megkárosítására irányuló szándékkal történtek. A csődtörvény 29, §-a károsító szándék fennforgását köveielvén, ez csak azon esetben foroghat fenn, ha a közadósnak az 4*