László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

52 — Csődtörvény. — ezt célzó jogcselekménye elkövetése idejében fennálló tartozásai, illetve hitelezői voltak, akiket a kielégítésükre szolgáló vagyon elvonása által megkárosítani akart. A megtámadott jogcselekmény után keletkezett követelések e jogi oltalomban nem részesülnek. (C. 831/1909.) A 29. §. csak dolosus cselekményekre alkalmazható. (Szegedi T. 152/1899.) A csődtörvény 29. §. értelmében a csődhitelezők megkárosítására irányuló szándék megállapításának előfeltétele csak az esetben forogna fenn, ha a kielégített követelés nem nyugodnék jogos alapon. (C. 113/1897.) A csődtörvény 29. §-ának alapfeltétele a közadósnak a hitelezőket károsító szándéka, nem elegendő tehát magának a hitelezőnek erre irányuló szándéka. (C. 109/1912.) Pusztán a fizetések megszűntetésének tudta mellett létrejött jogcselekmények sikerrel csakis akkor támadhatók meg, ha a 27. §-ban meghatározott 6 havi időn belül történtek, amiből következik, hogy ahhoz, hogy valamely jogcselekmény a csődtörvény 29. §-a szerint, időre való tekintet nélkül, megtámadható legyen, nem elégséges a károsítási szándékra a fizetések megszűntetéséből vont általános következtetés, hanem concrét tények bízonyítandók, amelyekből a károsítási szándék megállapítható. (C. 959/1899.) A csődhitelezők rosszhiszemű megkárosítására irányuló szándékról jog09 alapon nyugvó követelésnek kielégítése esetén nem is lehet szó. (C* 985/1912.) Engedményezés esetén az, hogy a követelések átruházása a közadós könyveibe fel nem jegyeztetett, hogy azok valódiságáról é9 fennállásáról az engedményes meggyőződést nem szerzett, hogy az átruházásról az adósok nem értesíttettek, hogy az engedményes követelése más módon is biztosíttatott a közadós adóstársai által: nem alkalmas arra, hogy ezek alapján az ügylet színlelt, illetve a hitelezők megkárosítására célzó voltát megállapítani lehessen. (C. 594/1897.) Egymagából a fizetések megszűntetésének tényéből a 29. §. alá eső károsító szándékra következtetést vonni nem lehet. — Hogy a megtámadott kiegyenlítés a lejárat előtt történt, abból magából a károsító szándékot s alperesnek erről való tudomását megállapítani nem lehet. (C, 505/1903.) A közadósnak az a jogcselekménye, mellyel adósságát nem készpénzben: hanem ingatlan birtokának átruházásával elégítette ki, megtámadtatott; ez esetben az a vélelem, hogy ez az átruházás a hitelezőket károsító szándékkal történt. (C. 4894/1892.) A csődtörvény 29. §-a alapján megtámadható a közadósnak az a jogcselekménye; hogy fenn nem álló tartozásra váltót állít ki avégből, hogy az pereltetvén a végrehajtás útján vagyona pénzzé tétessék és a befolyó pénzből az összhitelezők beleegyezése nélkül egyes hitelezők elégítettek ki. ÍC, 580/1912.)