László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

694 — Találmányi szabadalom. — Az önállóvá vált szabadalom érvényességének­ideje alatt a törzs-szabadalom bejelentésének idejétől számít. Az önállóvá lett pótszabadalom helyébe lé­pettnek tekintendő. A 17. §-t kiegészíti az 1920: XXXV. t.-c. 2. §-a. L alább. 18. §. A szabadalom érvényét: 1. megszűnés; 2. megvonás, vagy 3. megsemmisítés által veszíti el. 19. §. A szabadalom megszűnik: 1. a 15-ik év lejártával; 2. ha szabadalom tulajdonosa szabadalmáról a szabadalmi hivatal írásban lemond; 3. ha az esedékes szabadalmi díjak kellő időben be nem fizettetnek; Ha a lemondás a szabadalmi oltalom alatt álló találmánynak csak egyes részeire vonatkozik, a szaba­dalom a többi részekre nézve továbbra is fennáll. Lejárat folytán a szabadalom a lejárat napját követő napon, a díj fizetésének elmulasztása esetében a mulasztást (45. §.) követő napon, lemondás esetében a lemondás bejelentésére következő napon szűnik meg. A szabadalmi díj be nem fizetése automatice — előzetes intés nélkül is — megszünteti a szabadalmat. Az ex-lex állapot a díjbefizetés elmulasztásának e jogi hatályát nem rontja le. (Szabadalmi hiv. bírói oszt. 1904. jan. 11. 16.370. sz.) 20. §. Helyébe lépett az 1913: XII. t.-c. 1. §, A találmányi szabadalmakról szóló 1895. évi XXXVII. törvénycikk 20. §-a és az 1908. évi LII. törvénycikk­nek azt kiegészítő és módosító 4. §-a helyébe a követ­kező rendelkezések lépnek: A szabadalom egészben vagy részben megvon­ható, ha a szabadalom tulajdonosa szabadalmazott találmányát sem maga, sem a szabadalom használatba vételére jogosított belföldi vállalkozó által a magyar szent korona országainak területén lényegileg és kellő

Next

/
Thumbnails
Contents