László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

«66 — Nők éjjeli munkája. — Az elsőfokú iparhatóság az előterjesztett kérelem felett hozott határozatot a kérelem beérkezésétől számított nyegyvennyolc óra alatt köteles az engedélyt kérővel írásban közölni. Az engedélyt megadó határozatban meg kell jelölni az engedély okát, a munka nemét, az éjjel foglakoztatható nőmunkások számát, ezek huszonnégyóránkénti munkaidejét és az engedély időtartamát. Az elsőfokú iparhatóság határozatával meg nem elégedő fél a másodfokú iparhatóság és ennek határozata után a kereskedelemügyi miniszter intézkedését kérheti. A kereskedelemügyi miniszter a nőalkalmazottaknak kivételes éjjeli foglalkoztatására adott engedélyt tizennégy napnál hosszabb időre is meghosszabbíthatja, ha azok a munkák, melyek a kivételes engedély megadását szükségessé teszik, a munkaadó hibáján kívül tizennégy nap alatt el nem végezhetők. 7. §. Az elsőfokú iparhatóság a nőmunkások éjjeli munkaszünetének megrövidítésére (3. §.) és a nőmunkásoknak kivételes éjjeli foglalkoztatására (1. §.) adott engedélyt, illetőleg az erre vonatkozólag jogerős határozatot a kerületi iparfelügyelővel közölni köteles. A nők éjjel való foglalkoztatására adott engedély annak lejárta előtt és visszavonás nélkül is hatályát veszti, ha az engedély megadásának törvényszerű oka időközben megszűnik. Ha olyan rendkívüli, előre nem látható munkálatoknál, amelyeket erőhatalom vagy elemi csapás által okozott üzemmegszakítások megelőzése vagy megszüntetése, vagy balesetek elhárítása céljából haladék nélkül kell végezni (5. §.), a nőmunkások éjjel való foglalkoztatását köz- vagy lényeges magánérdekek sérelme nélkül az elsőfokú iparhatóság határozatáig nem lehet halasztani, a munkaadó az engedélyre való kérelem előterjesztésével egyidejűleg a nőknek éjjel való foglalkoztatását saját felelősségére megkezdheti, azonban köteles ezt az iparhatóságnak bejelenteni és a nőknek éjjel való foglalkoz-