László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

— 1911: XIX. t.-c. — 667 tatását azonnal beszüntetni, ha az elsőfokú iparhatóság a kérelem fölött elutasítólag határozott. 8. §. Az éjjeli munkaszünet megrövidítése (3. §.) és a nőmunkásoknak kivételes éjjeli foglalkoztatása (5. §.) iránt a hatóságokhoz előterjesztett kérvények bélyegmentesek. Az elsőfokú iparhatóságok az éjjeli munkaszünet megrövidítésére (3. §,), valamint a nőmunkások kivételes éjjeli foglalkoztatására (5. §.) adott engedélyekről a kereskedelemügyi miniszter által meghatározott módon jegyzéket vezetni és abba az iparfelügyelőnek mindenkor betekintést engedni kötelesek. 9. §. A munkaadó köteles az e törvény hatálya alá tartozó üzemek minden oly helyiségében, melyben nőket foglalkoztatna, ha pedig a munkát nem zárt helyiségben végzik, a nőmunkások foglalkoztatásának színhelyén, bányaüzemekben a bányahatóság által meghatározott helyen az állam hivatalos nyelvén és az alkalmazott nőmunkások többségének nyelvén a nők munkaidejére és pedig a munkanapokra, munkaórákra, valamint a munkaközi szünetekre vonatkozó, továbbá e törvény rendelkezéseit is tartalmazó, könnyen olvasható munkaídőrendtartást kifüggeszteni. Azokban az üzemekben, amelyekben az 1884. évi XVII. t.-c. 113. §-a értelmében munkarend van kifüggesztve, az e bekezdésben említett adatok a munkarendbe veendők fel. A kifüggesztett munkaidőrendtartás nem tartalmazhat semmit, ami a törvény rendelkezéseivel ellenkezik. A munkaidőrendtartást, kifüggesztése és érvénybelépése előtt, az elsőfokú iparhatóságnál láttamozás végett be kell mutatni. 10. §. Az éjjeli munkaszünet megrövidítésére (3. §.) és a nőmunkások kivételes éjjeli foglalkoztatására (5. §.), az adott engedélyeknek jegyzékbe foglalására (8. §.). végül a munkaidőrendtartás láttamozására (9. §.) vonatkozólag az iparhatóságoknak biztosított hatáskörben: 1. a vasúti és hajózási vállalatok által fenntartott