László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

- 1893: XXVIII. t.-c. 653 is érvényesek. A pénzügyminiszter, amennyiben az iparfelügyelőknek tevékenységét igénybe venni nem kívánja, tartozik a szakszerű gyárfelügyeletről ezen telepekre nézve saját közegei által gondoskodni. Az ekkép gyakorolt felügyelet eredményeit közli a kereskedelemügyi miniszterrel, aki azokat a többi ipartelepek felügyeletére vonatkozó adatokkal együtt a törvény 43. §-ában említett jelentésébe fölveszi. 19. §. A kereskedelemügyi miniszter egyébként felhatalmaztatik, hogy a 14. §-ban körülírt vizsgálatot, a felmerülő szükséghez képest, az 1884: XVII. t.-c. alá eső bármely ipartelepre is kiterjeszthesse, illetve hogy ezeknél e vizsgálatot az iparfelügyelők által foganatosíthassa. 20. §. Az iparfelügyelők, amennyiben ebbeli minőségét a munkaadó vagy a telep vezetésével megbízott közeg előtt igazolta, jogában áll a vállalathoz tartozó minden helyiségben (munkatermek, gépházak, munkáslakházakban vagy az alkalmazottak elhelyezésére szolgáló egyéb s a telepekhez tartozó helyiségekben stb.j a nap bármely szakában megjelenni. Éjjel, vagyis esti 8 órától reggeli 6 óráig folyó időszakban azonban a telepnek csak azon részeit tekintheti meg, melyekben az ipari munka ezen idő alatt is folyik. 21. §. Az iparfelügyelő jogosítva van a vállalatnál alkalmazottak bármelyikéhez, valamint a munkaadóhoz a jelen törvény 14. §-a szerinti vizsgálati hatásköréhez tartozó ügyekben kérdéseket intézni és felvilágosításokat kívánni. Szintúgy jogosítva van az iparfelügyelő a vizsgálat tárgyára vonatkozó okmányok és kimutatások, úgyszintén az iparteleppel kapcsolatos intézmények (iskolák, kórházak stb.) megtekintésére. 22. §. A munkaadó köteles az iparfelügyelőnek a jelen fejezet korlátai közt eszközlendő vizsgálat körébe tartozó kérdésekre nézve a kívánt felvilágosításokat megadni.