László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

— Csődtörvény. — részesül, hanem a csődeljárás céljának megfelelően az aránylagos kielégítési elve érvényesül. A csődtömeg hitelezői ugyan ez által hátrányosabb helyzetbe kerülhetnek, ez azonban nem ad alapot a megtámadásra, mert ez a jog csak a csődhítelezők érdekében gyakorolható. Ha tehát igaz az alperesnek az a tényállítása, hogy a közadós minden egyes hitelezőjét aránylagosan elégítette ki, akkor ez a jogcselekmény meg nem támadható és az alperes a felvett összeg visszafizetésére nem kötelezhető. (Nagyváradi T. 171/ 1910.) A fizetéseit megszűntető kereskedőnek az a ténye, hogy az összes hitelezőivel való kiegyeztetés végett s ekként a csőd elhárítása érdekében egy hitelezője részéről kifejtett tevékenység ellenértékéül e hitelező részére a többi hitelezőnek jutó egyességi hányadnál kedvezőbb kielégítést biztosít, a jó erkölcsökbe nem ütközik s csődjogi megtámadás alapjául nem szolgálhat. (E. H. 648. sz. 6033/1916.) A csődtörvény 27. §-ának 2. pontjára alapított megtámadásnál nem az a döntő, hogy a hitelezőnek a biztosításhoz való joga mikor keletkezett, hanem az, hogy a biztosítást tényleg mikor szerezte meg. (C. 476/1904.) A csődtömegmegtámadási perben nem az a döntő, hogy a zálogjogi bejegyzés alapját képező okirat mikor keletkezett, hanem, hogy annak alapján a zálogjog mikor szereztetett? (C. 480/1913.) Ha csak a fizetés is van kifejezetten megtámadva, akkor sem lehet arra hivatkozni, hogy a váltóadós megámadásának hiányában a váltóra történt fizetés sem hatálytalanítható. Mert a váltó adásával s illetve átvételével a hitelező nem nyer külön kielégítésre alapot és jogosultságot; és mert a csődvagyont nem a váltó adása, hanem a fizetés károsítja meg. Ugyanez áll arra az esetre is, ha az adós minden hitelezőjével kiegyezvén, a fizetés megszűntetésének állapota megszűnt s csak később — a megtámadott fizetés előtt — állott újra be. (C. 178/1914.) Ha a közadós a szolgáltatás elfogadásakor a kötelezett ellenszolgáltatást, t. i. a fizetést azonnal teljesítette, akkor a felek közt nem létesül az a hitelezői viszony, amelyben a biztosítás vagy kielégítés elfogadása csődjogi szempontból ahhoz a korláthoz van kötve, hogy a hitelező adósa anyagi csődjének beálltával már csak aránylagos kielégítést igényelhet. így nem támadható meg a csődtörvény 27. §. 2. pontja alapján a közadósnak az az ügylete, mellyel a csődhitelezőkkel való kiegyenlítés munkájának elvégzésére alperest megbízta és amelyre annak előleget adott. (C. 206/1910.) Ha az adós helyett harmadik személy nem ajándékozási célzattal teljesít is fizetést, a miatt, hogy a fizetőnek az adóssal szemben fizetett összeg iránti követelési joga keletkezett, a fi-