László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

— 27; §. 37 zetés nem tekinthető az adós vagyonából teljesítettnek. (Bp. T. 681/1911.) A közadós a tulajdonát képező váltót a csődnyiás után adta át az alperesnek. A tömeggondnok a keresetében ezt a jogcselekményt a Cs. T. 27. §-ának 2. és 28. §-a alapján támadta meg, válaszában követelését a Cs. T. 6. §-ára alapította. Kimondatott, hogy mindkét jogalap az előbbi állapotba visszahelyezést és a csődtömegből elvont vagyon visszajuttatását célozván, jogalapváltoztatás nem forog fenn. (C. 1129/1913.) A közadós vagyonából egy harmadik érdekében teljesített fizetés a csődtörvény 27. §, 2. p. esetében csak úgy támadható meg sikeresen, ha a hitelező tudta, hogy a fizeté9 a közadós pénzével történt. (C. 275/1912.) A vételi szerződésre lépett feleknek joguk van ugyan ahboz, hogy már véglegessé vált szerződéssel megállapított kötelmi viszonyt újabb szerződéssel a jövőre nézve, avagy esetleg visszahatóan a múltra nézve is megszűntethessék az előbbi állapot visszaállítását, vagyis a megszűntetett szerződés alapján történt teljesítések visszaszolgáltatását kifejezetten is kiköthessék, a szerződési szabadságon alapuló ezt a jogot azonban a szerződő felek, a vevő csődbejutása esetén s illetve az ezt megelőző válságos időszakokban már feltétlenül nem, hanem csak a csődtörvényben az összes hitelezők érdekének védelmére felállított korlátok között gyakorolhatják és mert a közadós-vevő tulajdonába már átment és így az összes hitelezők követeléseinek aránylagos kielégítésére hivatott áruknak az illető eladó fél részére vételár-követelésének megszűntetése mellett történt visszaadása, csődjogi szempontból ugyanolyan megítélés alá esik, mintha a közadÓ9 másnemű ingó vagyonát engedte volna át az eladó félnek készpénzbeli vételár-követelésének a kielégítése végett. (C. 822/1911.) A közadóssal kötött oly vételügylet esetében, melynél a vevő a közadósnak, mint eladónak járó vételár egyrészét a közadós ellen fennálló követelésének beszámítása által egyenlíti ki, maga a beszámítás is megtámadható, ha az a kielégítés, melyhez a vevő a beszámítás által jutott, a Cs. T. 27. §-ának 2. pontja alá esik. Ha a megtámadható fizetés által tulajdonképen tömegtartozás nyert kielégítést: e fizetés megtámadásának helye nincs, (C. 106/1913.) Határozott lejárat nélküli kölcsönnek olykép való kielégítése, hogy a közadós az őt megillető valamely váltókövetelést hitelezőjére forgat: megtámadható. (C. 5390/1901.) Óvadék kiadása is megtámadható ugyan, de ha az óvadék a kritikus időben tényleg kilépett alkalmazottnak adatik ki: akkor az nem támadható meg. (C. 4203/1909.) A közadós cég egész áruraktárát azzal a kikötéssel adta át a vevőnek, hogy ez a vételárból a közadós cég hitelezőit elégítse ki. A vevő tehát a hitelezők részére a közadós megbízásából tel-