László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

- 27. §. — 35 1. pontja alapján való megtámadására alapul nem szolgálhat. (C. 859/1908.) Az, hogy a közadós a kézhez vett vételárt utóbb egyoldalú ténykedése által a csődhitelezők elől elvonta, a vételügylet hatálytalanítására befolyással nem bír; ennek megtámadhatása szempontjából csak az a körülmény jöhet figyelembe, hogy a vételügylet megkötése által károsíttattak-e a csődhitelezők. (C. 220/1906.) Az a jogcselekmény, amely szerint a vagyonbukott részvénytársaság a már előbb bekövetkezett fizetésmegszűntetés dacára eltűrte, hogy az alpere9 a kereseti szikvízgyári berendezést a 14., illetve 21. alatt csatolt okirat tartalma szerint 1925. szeptember hó 19. napján tőle visszavegye, a fellebbezési bíróság helytálló ítéleti döntése szerint sikerrel meg nem támadható, mert ezzel a vagyonbukott részvénytársaság a berendezés tekintetében az alperest megillető tulajdonjog érvényesítését engedte csupán meg, amely tulajdonjog alapján az alperes a Cs. T. 42. §-a értelmében még a csődnyitás után is követelhette volna a berendezés kiadását. (C. 1998/1928. PJE.) Ha a közadós által kötött adás-vételi szerződés folytán, az ő tulajdonát képezett ingatlanra a tulajdonjog a vevő javára már bekebeleztetett, utóbb azonban megtámadási per folytán a szerződés a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak mondatik ki, az esetben az ítéletben nem rendelhető el a vevő tulajdonjogának törlése, hanem a vevő csak annak a tűrésére kötelezhető, hogy a csődtömeg magát, illetve a csődhitelezők magukat, az átruházott ingatlanból kielégíthessék. (C. 4429/1926.) I. A tiltott szolgáltatás, ha ezt a bukott meg is kapta, figyelembe nem vehető s így a bukott ügylete jogilag vísszteher nélkül kötöttnek tekintendő. — II. A megtámadott ügylet alapján a megtámadott alperes nevére írt ingatlan tulajdonjogának a bukottra visszaírása nem mondható ki, hanem az alperes csak annak a csődtömeg javára leendő tűrésére kötelezhető. (C. 5738/1928.) Ad. 2. pont. A törvény akkor, amidőn a közadósnak egyes cselekményeit az összhítelezők érdekében megtámadhatónak mondja ki, a megtámadási jog gyakorlását a jogcselekmény minősége és teljesítési ideje szerint különböző feltételekhez köti ugyan, de a megtámadás okát és céljait tekintve mindenik esetben, abból az alapgondolatból indul ki, hogy a közadós hitelezőinek csupán ahhoz van joguk, hogy a csődvagyonból aránylagos kielégítésben részesüljenek. — A megtámadási jogalap feltétele a csődtörvény 27. §-ának 2. pontja esetében is a csődhitelezők megtámadásában található fel. Károsításról azonban nem lehet szó akkor, midőn az adós hitelezőit egyenlő mértékben elégíti ki, mert ebben az esetben az egyik hitelező a többiek rovására előnyben nem 3*