László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

30 — Csődtörvény. — Abból a tényből, hogy a kereskedő tartozásának visszafizetését részletekben kötelezte, magában véve a fizetések megszűntetésére következtetni még nem lehet. (C. 826/1899.) Az áruraktárnak a hitelezők által választott kezelőbizottságnak elárusítás céljából átadása magában véve is bizonyítja a fizetések megszüntetését; az ezen bizottság által teljesített fizetés mint a közadós jogcselekménye tehát sikeresen megtámadható. (C. 3856/1898. és 467/1898.) Abból egymagából, hogy a kereskedő a lejáratkor váltóját ki nem fizeti, még nem kell felismerni azt, hogy az illető fizetéseit megszűntette. (Bp. T. 776/1914. Hj. Dt. IX. 16.) Fizetési késedelem pénzintézet részéről csak esetleg a fizetési zavart, de nem a fizetések megszűntetését jelenti. (C. 809/ 1920. Hjt. I. 109.) Aki a közadóssal hivatásos egyeztető közbenjárásával a követelés egy részének feltételes elengedése mellett kiegyezett: annak a közadÓ9 fizetéseinek megszüntetéséről tudomása volt. Ezzel szemben őt terheli annak bizonyítása, hogy a közadós fizetőképességét a csődnyitás előtt visszanyerte. (C. 320/1910. Hasonló C. 222/1910.) Ha az adós bejelentette volt az Ohenél, hogy fizetését beszűntette, a fizetések megszűntetésén nem változtat az, hogy az adós a bejelentés után mégÍ9 nagy összegű fizetéseket teljesített, hanem ennek csak az a következménye, hogy ezek esetleg megtámadhatók. (C. 6257/1928. Hj. Dt. XXII. 96.) Azzal szemben, hogy a közadós az alperes részére eszközölt teljesítés idejét megelőzően kényszeregyességi eljárás alatt állott s hogy ennek bejegyzését követően az ellenőrző bizottság az alperessel Í9 közölte, hogy az adós egyességi kötelezettségeit nem tudta teljesíteni, az alperest terhelte annak a bizonyítása, hogy az adós fizetőképessége a megtámadott jogcselekmény története idején már helyreállott, illetve azt helyreállottnak tekintette. A m. kir. Kúria azonban emellett is úgy találta, hogy a fellebbezési bíróság arra való tekintettel, mikép a közadós a hitelezők összehívásától az 1926. évi szeptember 20-án megindított újabb kényszeregyességi eljárás folyamatba tételéig eltelt hosszabb idő alatt hitelezőinek nagy részével megegyezett, üzletét folytatta, az alperes előtt oly kijelentést tett, hogy hitelezőivel rendben van, arra pedig, hogy a közadós ellen foganatosított valamely végrehajtásról az alperes tudott volna, bizonyító adat fel nem merült, — a fellebbezési bíróság a következtetés helye9 szabályaínak megsértése nélkül, — vagyis nem nyilván helytelen ténybeli következtetéssel és nem is iratellenesen jutott arra a meggyőződésre, hogy az alperes a teljesítés elfogadásakor a közadÓ9 fizetés-megszüntetési állapotát megszűntnek, illetve fizetőképességét helyreállottnak ismerte. (C. 7382/1928 J H. III. 1331.)