László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

24 — Csoaiorveny. — elégítési végrehajtás is megtámadhatatlanná vált, (C. 397/1929. Hj. Dt. XXII. 57.) Azt a hitelezőt, aki a tömeghez tartozó vagyonra a csőd kitűzése előtt foganatosított végrehajtás útján a csődhitelezőkkel szemben hatálytalan jogot szerez, a tömeggondnok a megtámadási per megindítása előtt nem köteles felszólítani arra, hogy jogától önként álljon el, hanem amennyiben a foglaltató hitelező szabadulni akar az előrelátható megtámadási per összes következményei alól, a hitelező tartozik gondoskodni arról, hogy a hitelezőkkel szemben hatálytalan jogáról idejekorán, a megtámadási per megindítása előtt lemondjon, é9 ezzel a megtámadásnak elejét vegye. (Bp. T. 2170/1910.) Annak eldöntése, hogy a perben előterjesztett adatok és bizonyítékok nyújtanak-e alapot a megtámadáshoz, a bíróság feladata é9 így a bíróság e tekintetben a felek előadásához kötve nem lévén, a hatálytalanítás más törvényhely alapján is kimondható, mint amelyen kéretett. (C. 4549/1904.) Megtámadáshoz, ha azt az alperesként idézett tömeggondnok kifogáskéo érvényesíti, meghatalmazás nem szükséges. (C. 237/1909.) A tömeggondnok a megtámadási pert a csődválasztmány határozata ellenére nem folytathatja. (C. 906/1889.) A csőd megszűntetése után a már folyamatban levő megtámadási pert a közadÓ9 nem folytathatja. (C. 162/1912.) A csődbíróság által a felszámolási határnap előtt adott felhatalmazás alapján tömeggondnok a megtámadási pert a felszámolási határnap eltelte után is megindíthatja. (C. 926/1887.) Ha a csődválasztmány megalakulása előtt a csődbíróság meghatalmazza a tömeggondnokot valamely megtámadási per vitelére, nem kell utóbb a csődválasztmánytól a felhatalmazást újból kérni. (C. 3979/1889.) A felszámolási határnap eltelte után tömeggondnok a csődbíróság felhatalmazása alapján megtámadási keresetet nem indíthat. (C. 5870/1886.) Megtámadási perek vitelére a felszámolási határnap után, abban az esetben, ha csődhitelezők a csődválasztmányt meg nem alakítják, nem a csődbíróság, hanem a hitelezők összessége adhat meghatalmazást. — A 26. §. kizárja azt, hogy egyes hitelező kértére a megtámadási per vitelére meghatalmazás adassék, (C. 1433/1903.) A törneggondnok felperessége alatt indított megtámadási per csak a tömeggondnok kérelmére vagy a csődbíróság megkeresésére szűntethető be. (C. 3616/1889.) A felszámolási határnap után a csődválasztmány meg nem alakulása esetében a megtámadási perhez a felhatalmazást nem a csődbíróság, hanem a csődhitelezők adhatják meg, (C. 3089/ 1905.) A csődválasztmány elrendelheti oly követelés megtámadá-