László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

- 26. §. — 25 sát, melyet a tömeggondnok a felszámoláskor valódinak elismert. (C. 7736/1889.) A megtámadási per indítására a csődválasztmánytól szükséges felhatalmazás hiánya pótolható az által, hogy az e felhatalmazás nélkül megindított per folyamatban létét a csődválasztmány helyeslőleg tudomásul veszi. (C. 1220/1899.) A csődválasztmány által a megtámadási per megindítására szükséges felhatalmazás megtagadása esetében a hitelezők öszszesége ezzel ellentétben a felhatalmazást a tömeggondnoknak jogszerűen megadhatja. (C. 7141/1898.) A 26. §. értelmében a jogcselekmények megtámadása akár kereset, akár kifogás alakjában érvényesíthető lévén, tekintettel arra, hogy a külön kielégítéshez való jogosultság kérdésének elbírálása a megtámadott jogügylet hatályának elbírálását is feltételezi, a megtámadási kifogás pedig egyenesen a felperes kereseti követelésének jogosultsága ellen lévén intézve, annak mikénti eldöntésétől a kereseti jog megállapításának kérdése el sem választható: kétségtelen, hogy alperes tömeggondnok megtámadási jogának kifogás alakjában való érvényesítésére tekintet nélkül arra, hogy a jelen váltókeresetre megelőzően már korábban külön megtámadási pert tett folyamatba, törvény szerint jogosult és a külön per folyamatba léte nem szolgálhat akadályul arra, hogy a kifogás alakjában megtámadott jogügylet hatályossága vagy hatálytalansága elbíráltassék. (C. 1450/1901.) Megtámadási perindításra vonatkozó felhatalmazás nem adható ideiglenes csődválasztmányi határozattal s nem pótolható a kereset beadására nyitva álló hathavi határidő letelte után a végleges csődválasztmány által kijelentett utólagos jóváhagyással sem. (C. 5978/1927. Hj. Dt. XXI. 33.) A megtámadhatási jog érvényesíthetése nyomban megszűnik, mihelyt a csődeljárás bármely ok miatt megszűntettetett; a megtámadási pert tehát a csőd megszűntével sem a tömeggondnok, kinek ebbeli minősége véget ért, sem az alperes, sem a volt közadós, sem pedig a kényszeregyesség megkötésénél a közadós kezese gyanánt a csődhítelezőkkel szerződő személy, kire a csőd alól felszabadult tömegvagyon a kényszeregyesség értelmében átszáll, nem folytathatják. (C. 147/1913.) Ha a csődeljárás jogérvényesen megszűntettetett, a csődtömeggondnok elvesztette a per további vitelére és így a fellebbezési jogorvoslat igénybe vételére való jogát is. (C. 906/1910.) A megtámadási kereset — a kitörlési keresettől lényegesen különbözvén — fel nem jegyezhető. (C. 7414/1894.) A csődtörvény III. fejezetének a közadós jogcselekvényeinek a csődhitelezők egyeteme érdekében megtámadására vonatkozó rendelkezései mint speciális rendelkezések, erre vonatkozó tételes törvény hiányában, csőd esetén kívül alkalmazást nem nyerhetnek. (C. 4804/1903.)