László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

22 — Csődtörvény. — tásnál lefoglalt ingók azonosak azokkal, amelyek egy előbbeni meg nem támadható végrehajtás alkalmával lefoglaltattak, nem akadályozhatja a megtámadható végrehajtási cselekmény hatálytalanítását. (C. 209/1912.) A hitelező végrehajtási jogának megtámadásában tömeggondnokot nem gátolhatja azon tette, hogy a tömeg ellen intézett végrehajtás következtében a követelést kifizette. (C. 625/1889.) A felülfoglalás a szerzett zálogjog hatályára nézve az alapfoglalástól önálló jogcselekményt képezvén, ez az alapfoglalás tekintetében támasztott megtámadási kereset eldöntésével a csődhitelezőkkel szemben hatályra nézve megbíráltnak és az alapfoglalás hatálytalanításával, a felülfoglalás által szerzett zálogjog is hatályon kívül helyezettnek, ez esetben már a felek különbözőségénél fogva is nem tekinthető. (C. 1904/1897.) A hagyatéki vagyon akár a hagyatékban, akár már az örökösnél van, az örökhagyó hitelezőinek kielégítésére szolgál; ha tehát az örökhagyó hitelezője a hagyatékhoz tartozó, de már az örökösnek átadott ingó és ingatlanokat a hagyatékokat tartozásként terhelő követelésének kielégítése végett az örökös személyes hitelezőit megelőzve, az örökösnél bírói úton lefoglaltatja s végrehajtási zálogjogot szerez, — ez a foglalás és zálogszerzés az örökös személyes hitelezői érdekében, az örökös személye ellen elrendelt csőd esetében nem támadható meg. (C. 1025/1912.) A megtámadhatóság szempontjából a közadós által a hitelező részére teljesített fizetésnek tekintendő a közadós ügyvédje által a csődöt kérő hitelező ügyvédjének a csődnyitó kérvény visszavonásáért fizetett költség. (C. 702/1912.) Törvényes zálogjoggal bíró hitelező részéről a törvényes zálogjoggal terhelt dolgokra foganatosított biztosítási vagy kielégítési végrehajtás a csődtörvény alapján meg nem támadható. (E. H. 680. sz. 2315/1916.) A megtámadhatlan végrehajtási zálogjoggal biztosított követelésre, a fizetések megszűntetése vagy a csődkérvény beadása után a közadÓ9 által teljesített fizetés sikeresen nem támadható meg. (C. 682/1905.) A csődtömeggondnok a csődtörvény 100. és 102-ik §-aiban meghatározott jogkörénél fogva a csődmegtámadási jog törvényes feltételeinek hiányában is jogosítottnak tekintendő a közadós olyan jogügyleteinek megtámadására, amely anyagi érvénytelenség okából a magánjog általános szabályai értelmében megtámadhatók. (E. H. 685. sz. 3074/1917.) A Cs. T. 60. §. 3. pontján alapuló követelésnek törvényes elsőbbsége a csődjogi megtámadhatóságot sem a biztosításra, sem a kielégítésre irányuló jogcselekmények tekintetében ki nem zárja. A Cs. T. 60. §-ának 3. pontjában felsorolt köztartozások és a közadós magántartozásai közt a megtámadhatóság szem-