László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

— 26. §. — 21 a tulajdonjog törlése, mint annak tűrése, hogy az alperes nevén álló ingatlan a csődtömeg javára értékesíttessék és hogy a körülmény a telekjegyzőkönyvben feljegyeztessék: nem terjeszkedett a bíróság a kereseti kérelmen túl, amidőn a csődtömeggondnok által folyamatba tett megtámadási perben előterjesztett s a létrejött ajándékozási ügylet érvénytelenítése s a tulajdonjog törlése iránti kérelem alapján az ajándékozási ügyletet a csődhitelezőkkel szemben érvénytelennek mondotta ki, s a megajándékozottat az ingatlan értékesítésének tűrésére kötelezte. (C. 1240/1905.) Tulajdonjog bekebelezésének hatálytalanítása esetén az ítélet nem rendelheti el a vevő tulajdonjogának törlését, hanem a vevőt csak annak tűrésére kötelezheti, hogy az ingatlan a csődtömeg javára értékesíttessék. (C. 8674/1888.) Ingatlanok telekkönyvi átruházásának hatálytalanítása után nem az előbbi telekkönyvi állapot helyreállítása mondatik ki, rianem annak tűrésére kötelezendő alperes, hogy a csődtömeg magát az átruházott ingatlanokból kielégíthesse, (C. 88/1898.) Ingatlanra szerzett zálogjog hatálytalanítása esetén a zálogjog magával a közadóssal szemben tovább is érvényben marad s az ingatlan vételárából a csődhitelezők teljes kielégítése után fenmaradó felesleg nem a közadóst, hanem a hitelezőt illeti. (C. 5224/1891.) Ha a hitelező a csődtömeggel szemben hatálytalan zálogjogról lemond, ezzel még nem mondott le a zálogjogról a közadós irányában. (C. 587/1898.) A csakis a csődhitelezőkkel szemben hatálytalanított zálogjogok másokkal szemben érvényben maradtak és így törlésük az érintett hatálytalanítás következtében ki nem mondható. (C. 896/1904.) Az a körülmény, hogy a hatálytalanítani kért zálogjoggal terhelt ingatlanok időközben elárvereztettek és hogy a vételárból az alperes mit sem kapott, nem áll útjában annak, hogy alperes által a közadós ingatlanaira szerzett zálogjogának a felek közt vitás megtámadhatósága és annak a csődhitelezőkkel szemben hatályossága, vagy hatálytalansága tárgyában határozat hozassék, mert az a körülmény a felek közti jogvitát tárgytalanná nem tette. (C. 1385/1904.) Csak a csődnyítá9 előtti jogcselekmény támadható meg a csődtörvény 26. §-a értelmében, a csőd folyama alatti ügyletek pedig csak az általános jogszabályok szerint. Ha a csődtörvény alapján megtámadott vételügylet hatálytalanítása iránti per befejezte előtt a vétel tárgya másnak eladatot, a későbbi jogszerzők szerzése csak a rosszhiszeműség alapján támadható meg. Az ügyletnek a közvetlen szerzővel szemben a csődtörvény alapján való hatálytalanításnak pedig csak az a következménye, hogy ez az általa eladott ingatlan vételárát köteles a csődtömegbe fizetni. (C. 7707/1904.) Az a körülmény, hogy sikeresen megtámadható végrehaj-