László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

2U — Csődi örvény. — másik félnek az 1881: XVII. t.-c. 27—29. §-ában a megtámadhatóság előfeltételéül megszabott tudomása az egyességi eljárás befejezése után felmerült tényre vonatkozott. Az egyességi eljárás befejezése után nyitott csődben meg nem támadhatók az adósnak az e rendelet értelmében hatályos ama jogcselekményei, amelyeket az eljárás során tett bírói intézkedés értelmében vagy egyébként az eljárás folyamán végzett. A hitelező a csődeljárás befejezése után is megtámadhatja a közadós oly jogcselekményét, mely neki kárt okozott és közvetlenül fordulhat ama hitelező ellen is, aki oly kárt okozó cselekményben közreműködött; de ha a csődben a tömeggondnok már megtámadta ezt a kárt okozó cselekményt és amennyiben ez a megtámadási perben akár ítélet, akár egyesség útján érdemi elintézést nyert, nincs többé joga a hitelezőnek ez iránt csődön kívül újabb perrel fellépni. (C. 5371/1911.) A megtámadási pernek alapfeltétele, hogy a megtámadott jogügylet által a csődhitelezők kielégítésére szolgáló vagyon vonatott legyen el a csődhitelezők elől s hogy e szerint a hitelezők tényleg megkárosítassanak. (C. 8372/1892.) A Cs. T. 26., 27., 35. §-ai értelmében csupán a köadósnak a hitelezőket megkárosító jogcselekményei támadhatók meg, ennélfogva az oly fizetések, amelyek nem a közadós vagyonából teljesítettek, nem támadhatók meg, mert azok által a közadós cég hitelezői meg nem károsittattak. (C. 1641/1913.) A tömeggondnok a hitelező által szerzett zálogjogot nem támadván meg, a hitelező az adós által teljesített fizetést mint külön kielégítésre jogosított felvehette a nélkül, hogy e fizetés által a közadós vagyona apadt volna, s így az eszközölt fizetés meg nem támadható. (C. 927/1904.) A megtámadámadási per a közadósnak és a vele szerződött félnek egymáshoz való viszonyát nem érinti. (Nagyváradi T. 37/1900.) A közadós jogcselekményének a csődmegtámadási jog alapján való hatálytalansága csupán a csődhitelezők irányában következvén be, az nem érinti a közadósnak a vele közvetlenül szerződő fél irányában való jogviszonyát. (C. 187/1897.) Valamely jogügylet, melynek egyes részei egy szerves öszszefüggő egészet képeznek, csak a maga egészében támadható meg. (C. 603/1908.) A jogügylet nemcsak a maga teljességében, hanem egyes részeiben is megtámadható ugyan, de csak az esetben, ha azok egymástól elválaszthatók. (C. 1602/1905.) Minthogy a jogügylet absolut érvénytelensége több, mint a viszonylagos hatálytalanság a csődhitelezőkkel szemben és több