László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

— 23—26. §§. — 19 t.-c. 3. §. és 1887: XXVIII. t.-c. 4. §. ügyvéd; 1886: VII. t.-c. 1. és 46. §. közjegyző; 1877: XX. t.-c. 43. §. gyám vagy gondnok; 1883: I. t.-c. 1. §. állami vagy köztörvényhatósági tisztviselő; 1920: XXX. t.-c. 7. §. az 0. K. H. keretébe tartozó hitelszövetkezet tagja; 1925: XXVI. t.-c. 7. §. 3. p. országgyűlési választó és képviselő; 1926: XXII. t.-c. 3. §. a felsőház tagja; 1929: XXX. t.-c. 7. §. törvényhatósági választó és bizottsági tag stb.f stb. L. közkereseti társaság feloszlása csőd esetén: K. T. 97., 98. §§.; betéti társaság feloszlása: K. T. 144. §.; részvénytársaság feloszlása: K. T. 201. §.; szövetkezet feloszlása: K. T. 247. §.; korlátolt felelősségű társaság feloszlása: 1930: V. t.-c. 82. §. L. K. T. 309. és 310. §§. a csőd esetén való megtartási jogról; 532. §. a kiadói ügylet felbontásáról, ha a kiadó csőd alá kerül; 1908: XVIII. t.-c. 14. §. a csekk beváltásának megtagadásáról csőd esetén. HARMADIK FEJEZET. A jogcselekvények megtámadása. 26. §. A közadósnak a csődnyitás előtt keletkezett s a következő §§-ban érintett jogcselekvényei, mint a csődhitelezőkkel szemben hatálytalanok, akár kereset, akár kifogás alakjában megtámadhatók. A megtámadási jogot rendszerint a tömeggondnok érvényesíti; de a megtámadási kereset megindítását a választmány is elhatározhatja, s ez esetben a tömeg részére külön képviselőt rendelhet. A csődhitelezőket a megtámadási keresetnél beavatkozási jog illeti. V. ö. 160. §. 1. p, a tömeggondnok felhatalmazására vonatkozólag; a 36. §. helyébe lépett 1912: LIV. t.-c. 23. §. a megtámadási perek bíróságára vonatkozólag. 1410/1926. M. E. sz. r. 94- §.: Az egyességi eljárás befejezése után az adós részéről az egyesség értelmében végzett jogcselekmény csak akkor támadható meg, ha a 2*