László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

14 — Csődtörvény. Hagyaték ellen nyitott csőd esetében az elhalt közadós örökösei csődön kívül nem marasztalhatók a hagyatéki javak erejéig. (C. 1083/1898.) MÁSODIK FEJEZET. A jogügyletek teljesítése. 18. §. Ha a kétoldalú szerződés a közadós részéről a csődnyitás előtt már teljesíttetett, a tömeg a másik féltől a szerződés teljesítését követelheti; ellenben, ha az ilyen szerződés a csődnyitás előtt nem a közadós, hanem a másik szerződő fél által teljesíttetett, ez utóbbi sem a szerződés teljesítését nem igényelheti, sem azt, amit teljesített, vissza nem követelheti. V. ö. 44. §. Pusztán a telekkönyvi átírásra alkalmas okiratnak vevő részére még meg nem történt kiadása miatt, az egyébként teljesedésbe ment szerződést az időközben csődbejutott eladó tömeggondnoka nem teljesítettnek nem tekintheti. (C. 1294/1912.) Ha a közadós alperes az árut, a megállapodástól eltérően, utánvét nélkül küldötte el, nem megtámadásnak, hanem a vételár követelésének van helye. (C. 10/1897.) A közadóssal szerződő félnek a szerződés teljesítéseként a csődnyitás előtt átadott dolgokra nézve a saját tulajdonaként való visszakövetelésre joga nincs. (C, 1209/1893.) A vevő a közadóstól vett árura adott előlegét be nem számíthatja, ha az árut neki utóbb a tömeggondnok szállítja. (C. 156/1901.) 19. §. Ha a szerződés a közadós részéről nem teljesíttetik, vagy megszűnik, a másik fél a nem teljesítés vagy megszűnés miatt csak kártérítést követelhet, s ebbeli igényeit, ha őt külön kielégítési jog nem illeti, csak mint csődhitelező érvényesítheti. Az életét biztosított fél a biztosító társaság csődbejutása esetén csak kártérítést követelhet; kára pedig csak azon érték lehet, mellyel a biztosítási kötvény a biztosítási intézet csődbejutása napján birt. (C. 1103/1885.) Nincs helye a csődtörvény 19. §-a alkalmazásának, ha a közadós a csőd előtt fizetési zavarok okából valamely hitelezőjének az árukat természetben visszaadni kötelezi, mert ez a jog-