László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

1881. ÉVI XVII. TÖRVÉNYCIKK Csődtörvény. (Szentesítést nyert 1881. évi március 27-én, kihirdettetett az országgyűlés képviselőházában 1881. évi március 29-én; a főrendek házában 1881. évi március 30-án.) I. RÉSZ. Anyagi intézkedések. ELSŐ FEJEZET. A csődnyitás joghatálya általában. 1. §. A csődnyitás joghatálya kiterjed a közadósnak — vagyonbukottnak — végrehajtás alá vonható összes vagyonára, melyei ez a csődnyitás idejekor bir és melyhez a csőd tartama alatt jut. Ezen joghatály azzal a nappal veszi kezdetét, melyen a csődnyitást elrendelő határozat a csődbíróságnál kifüggesztetett. Olyan csődnek, mely a közadós vagyonának csak bizonyos részére terjed ki, a jelen törvényben kijelölt eseteken kívül helye nem lehet. (73., 74., 75. §§.) L.: 1871: XXXIV. t.-c. 4. §. a magyar földhitelintézet adósa ellen nyitott csődről; 1876: XXXVI. t.-c. 27., 28. §. a jelzálogintézet elleni csődről; 1897: XXXII. t.-c. 17., 18., 21. §§. a kamatozó és sorsolás útján visszaváltandó kötvényeket kibocsátható intézetek elleni csődről; 1889: XXX. t.-c. 3. §. a magyar földhitelintézet elleni csődről; 1898. évi XXIII. t.-c. 16., 17., 22., 42., 44., 45., 65., 82. §. a központi hitelszövetkezet tagja elleni csődről; 1896: V. t.-c. 16. §. a szőlőfelújítási kölcsönt adó intézet elleni csődről; 1890: I. t.-c. 97. §. a vámszedésre jogosult elleni csődről; Dr. Szende: Hiteljog. III. 1