László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

2 — Csődtörvény. — 1885: XXIV. t.-c. 4„ 13., 21. §., 1898: XII. t.-c. 14. §. és az 1898: XII. t.-c. 2. §-a a házközösség elleni csődről; 1920. évi XXXVII, t.-c. 12. §. a pénzintézetek elleni csődről; 1923: VIII. t.-c. 8. §. a biztosító magánvállalatok elleni csődről; 1920: XXX. t.-c, 00. §-a a gazdasági és ipari hitelszövetkezetek elleni csődről; 1924: XVIII, t.-c. 13. §. az IOKSz. kötelékébe tartozó szövetkezetek elleni csődről. L. 1874: XXXIV. t.-c. 37. §. az ügyvéd hagyatéka elleni csődről; 1909: XVI. t.-c. 9. és 11. §§. a királyi ház tagjai elleni csődről s az ingatlan tekintetében a rendes bíróság részérőli külön csődnyitásról. A végrehajtás alól mentes dolgokat, melyekre a csődnyitás hatálya nem terjed ki, 1. 1908: XLI. t.-c. 2., 4., 7„ 11„ 13, §§. és 1881: LX, t,-c. 64. és 66. §§. Vitézi telek 1. 6650/1920. M. E. sz. rendelet 3. §. Szerzői jog 1. 1921: LIV. t.-c. 4. §. Csődtömegbe tartozó vagyonnak nemcsak az tekintendő, mely tényleg leltározva lett, hanem az is, mely ugyan tényleg nincs a csődleltárba felvéve, de abba felveendő lett volna. (C. 852/1889.) A csődnyitás joghatálya kiterjed a csődnyitás idején fennálló követelésre is, akkor is, ha e követelés mint a tömeghez tartozó kimutatva és leltározva nem is lett. (Bp. T. 298/1900.) Az a körülmény, hogy az iparigazolvány közadós nevén állott, hogy az üzlet után ő volt megadóztatva és hogy ugyanazon ingók később felesége adósságai miatt is lefoglaltatván, azok iránt férje igénykeresetet be nem adott, arra nézve, hogy a szóban forgó ingók közadós tulajdonát képezték, elegendő bizonyítékul nem fogadható el. (C. 175/1911.) A gyógyszerekre és gyógyszerészeti felszerelésekre a csőd hatálya kiterjed ugyan, de a gyógyszertár szakadatlan működése meg nem akadályozható. (C. 1253/1900.) Imaszéki használati jogok a végrehajtási novella 2. §-ának 1. pontjában felsorolt azon tárgyak közé sorozandók, amelyek végrehajtás alá nem vehetők és így a csődtömeghez sem leltározhatok. (C. 236/1913.) A haszonélvezeti jog csődben leltározható akként, hogy annak gyakorlása, illetve az abból várható jövedelem a csődtömeget illeti. (349/1909.) A biztosított közadós a, csődbejutás után halván el, az életbiztosítási összeg a tömeget akkor sem illeti meg, ha a tömeg folytatta a biztosítást. (C. 645/1911.) A csődtörv. 1. §-ának rendelkezéséhez képest a csődnyitás joghatálya azzal a nappal veszi kezdetét, melyen a csődnyítást