László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

102 Csődtörvény. Az ingatlan javak tekintetében, amennyiben ar nemzetközi szerződések máskép nem intézkednek, a? csődeljárás azon állam bíróságát illeti, melynek területéhez az ingatlan javak tartoznak. Az oly külföldi lakos ellen, amely állammal viszonosság, áll fenn, az illető állam bírósága által a csőd már megnyittatván, ugyanaz ellen annak ingó vagyonára az itteni bíróság által is — amennyiben az a külföldi bíróság által értesítve lett — a csőd nem nyitható meg s a hitelezők ily esetben igényeiket csak a külföldi csődbíróság előtt érvényesíthetik. (C. 5622/ 1893. ) Ha — viszonosság esetén — ugyanegy közadós ellen külés belföldi bíróság rendel el csődöt, az illetékességi összeütközés azon bíróság javára döntendő el, mely a másikat a csődnyitás által megelőzte. (Temesvári T. 8561/1892.) Az Ausztriával fennálló viszonosságnál fogva a csődeljárás kiterjed az Ausztriában lefoglalt ingókra is. (C. 2654/ 1894. ) Osztrák alattvaló ellen osztrák bíróság előtt nyitott csőd hatályát közadósnak Magyarországon levő ingatlan vagyonára kiterjeszteni nem lehet. (Bp. T. 281/1886.) A külföldön nyitott csődnek nincs az a joghatálya, hogyannak folytán a hazai bíróság a csődöt az itteni ingatlanokra elrendelni hivatalból volna köteles. (C. 7455/1903.) 76. §. A felek értesítése a csődeljárásban, amenynyiben a jelen törvény egyes esetekre nézve máskép nem intézkedik, a határozat kifüggesztése által történik. A hivatalos közzététel, a 86. §. esetét kivéve, akkor is érvényes kézbesítésnek tekintetik, midőn a törvény a kézbesítést külön megrendeli. Ilyen esetben a kézbesítés a hirdetvény első megjelenését követő harmadik köznapon tekintetik megtörténtnek. A kézbesítésekre nézve a törvénykezési rendtartás határozatai azon eltéréssel alkalmazandók, hogy a kézbesítések s a tömeggondnoktól eredő értesítések posta útján is eszközölhetők. A 76. §. intézkedését oly esetre, midőn nem pusztán a hitelezők értesítéséről, hanem a hitelezők tárgyalásra idézéséről van szó, kiterjeszteni nem lehet. (Bp. T. 493/1886.) Még oly esetben is, melyben a Csődtörvény valamely bírói határozatnak kézbesítését külön megrendeli, a hivatalos