László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

— 72—75. §§. — 101 Országgyűlési képviselő elleni csődeljárásra a budapesti bíróság akkor is illetékes, ha a képviselőnek másutt is van lakása. (C. 156/1910.) Ha a felperes a marasztalást csakis az alperesnek csődönkívüli vagyonára korlátozandó végrehajtás terhével kéri, az idézést nem a tömeggondnoknak, hanem a közadósnak kell kézbesíteni. Ilyen esetben az a körülmény, hogy az alperes ellen külföldön csőd nyittatott, a viszonosság fennforgása mellett sem alapítja meg azt a pergátló kifogást, hogy a kereset érvényesítése külön eljárásnak van fenntartva: ha az alperesnek tényleg van belföldi ingó vagyona, melynek kiadását a külföldi csődbíróság nem kérte, vagy oly belföldi ingatlana, melyre az illetékes belföldi bíróság a csőd megnyitását el nem rendelte. (C. 4038/1921.) 73. §. A csődeljárás kiterjed a közadósnak bárhol található ingó és — Horvát-Szlavonországok kivételével — a magyar állam területén levő ingatlan javaira. 74. §. Ha a csőd Horvát-Szlavonországok területén nyittatik és a közadósnak a jelen törvény hatálya alá tartozó területen ingatlan javai vannak ezek tekintetében az illetékes bíróság által hivatalból külön csőd nyitandó. 75. §. A belföldi bíróságok az ingóságok kiadása tekintetében a viszonosság elveinek megfelelőleg eljárni s a követelt kiadás minden megtagadásáról a magyar kir. igazságügyi minisztériumnak jelentést tenni tartoznak. Amennyiben a fennálló nemzetközi szerződések máskép nem intézkednek, a belföldi közadósnak külföldön levő ingóságai, a külföldi bírósághoz intézendő megkeresés útján, a belföldi csődtömegbe vonandók; viszont a külföldi közadósnak belföldön levő ingóságai, a külföldi bíróság megkeresésére kiadandók. E tekintetben kivételnek van helye a külföldi részvénytársaságoknak az itteni üzlet folytatására szánt és itt elhelyezett tőkéjére és biztosítási alapjára nézve, (kereskedelmi törvény 211., 453. és 461. §§.), melyre az illetékes belföldi bíróság által hivatalból külön csőd nyitandó.