László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

100 — Csődtörvény. — 1913: XXV. t.-c. 8. §.: Az 1881: XVII. t.-c. 72. §-ának második bekezdése első mondata helyébe a következő rendelkezés lép: A kereskedelmi csődeljárásra az a kir. törvényszék illetékes, amelynek területén a kereskedőnek telepe vagy a kereskedelmi társaságnak a székhelye van. Ez a rendelkezés az 1912: LIV. t.-c. 84. §-ának utolsó bekezdését nem érinti. Bejelentett közkereseti társaságnak képviseletre egyedül jogosított tagja e minőségénél fogva a csődeljárás neme szempontjából egyénileg is bejelentett kereskedő tekintete alá esik. (C. 709/1893.) Egyéni cégnél a cég és a cégtulajdonos ugyanaz a vagyonjogi személy s amennyiben a cégszöveg helytelen megjelölése miatt a személyazonosság iránt kétely merül fel, a kereskedelmi csőd megnyitása iránti kérvény hatáskör hiányából el nem utasítható, hanem ennek tisztázása a tárgyalás feladata. (Bp. T. 1529/1911.) A csődtörvény 72. §-ának második bekezdésében meghatározott kivételes illetékességének a közkereseti társaság tagja ellen nyitandó csődben csak akkor van helye, ha a csőd a társaság ellen már elrendeltetett, vagy pedig oly követelés alapján kéretett, mely követelés alapján a csőd a társaság ellen is elrendelhető lett volna. (Bp. T. 1177/1911.) Azon körülmény, hogy panaszlottnak bányavagyona is van, az illetékességre nem bír befolyással. (C. 488/1882.) A 72. §. arra való minden megkülönböztetés nélkül, hogy maga a közkereseti társaság ellen már korábban a csőd megnyittatott, avagy ugyanaz ellen annak elrendelése egyidejűleg kéretik-e vagy sem és hogy a hitelező, ki a társasági tag ellen csődnyitás iránt folyamodik, követelését a társasági viszonyból származtatja-e vagy sem, a közkereseti társaság tagja irányában a csődeljárásra azt a kir. törvényszéket mondja illetékesnek, melynek területén a társaságnak székhelye van. (Bp. T. 210/1903.) A 72. §. 2. bekezdésében megállapított illetékességnek azon esetben, ha a csődnyitás a közkereseti társaságnak csak a tagja ellen kéretik, a dolog természete szerint csak akkor van helye, ha a csőd az illető társaság ellen már elrendeltetett, vagy ha a társasági tag ellen (Cs. T. 249. §.) oly követelés alapján kéretik a csődnyitás, mely követelés alapján a csőd a társaság ellen is elrendelhető volna; de nincs helye, ha a csőd a tag ellen a tagnak személyes tartozása alapján kéretik és így a csődnyitási kérelem alapjául szolgáló követelés és a tagsági viszony között semmi vonatkozás sincs. (C. 380/1903.)