László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

92 — Csődtörvény. — vállalták a közadós éttermeiben a zene szolgáltatását. Összegszerűkig nem vitás követelésük a II. osztályba soroztatván, a csődtömeggondnok ellen az I. osztályba sorozás iránt indítottak keresetet, amit a Kúria elutasít, mert: a felperesek és a közadós közt létrejött szerződés szolgálati szerződésnek nem tekinthető és pedig annál kevésbé, mert a szerződésben a zenekarhoz tartozó hat segéderő névszerint megnevezve sem lévén, ezek a közadóssal a szolgálati viszony lényeges feltételét képező alárendeltségi viszonyban nem is léphettek. A felpereseknek követelése tehát a csődtörvény 60. §-ában meghatározott munkabérkövetelésnek nem minősíthető s így nem sérti az anyagi jogot a fellebbezési bíróságnak az a döntése, amely szerint a felpereseknek munkabér címén támasztott követelését a csődhitelezők I. osztályába nem sorozta. (C, 7503/ 1927. J. H. II. 530.) A tantiéme nem tartozik az I, osztályba. (C. 120/1900.) A bélyeg- és jogilleték-követelés a 60. §. 3. pontjában említett ,,más közterhek" fogalma alá esik s ennélfogva az I. osztályba sorozandó, a felemelt illeték ellenben mint bírságtermészetü követelés, a II. osztályba tartozik. (C. 595/1900.) Az állandó bírói joggyakorlat értelmében a leletezésből származó felemelt illeték bírság jellegénél fogva, nem sorozható a Cs. T. 60. §-ának a 3. pontjában felsorolt azok közé a köztartozások közé, amelyek kivételes elbírálás alá eső minőségüknél fogva a csődkövetelések első osztályába volnának sorozandók. Nem döntik meg a jogi álláspont helyességét a 600/1925. és illetőleg a 600/1927. P. M, sz, rendelet intézkedései sem. mert sem az utóbbi rendelet 161. §-ában foglaltakból, sem általában a felhívott rendeletek egyéb intézkedéseiből nem lehet következtetést vonni arra, hogy azok az ilyen természetű követeléseket olyan köztartozási jelleggel kívánták volna felruházni, mint amelyekkel az idézett törvényszakasz 3. pontjában felsoroltak birnak. (C. 692/1928. J. H. II. 1698.) Aki a közadós helyett kifizette az ezt terhelő illetéket, a kincstár a vonatkozó követelést nem engedményezte ő reá; az illetéknek a kötelezett közadóstól való behajtására nézve nem lépett a kincstár jogába, hanem a fizetés ténye által magánjogi igényt szerzett arra nézve, hogy a közadóstól a helyette kifizetett összegnek megtérítését követelhesse és így követelése nem tartozik a csődkövetelések I. osztályába, hanem a II. osztályba. (C. 677/1903.) A községek útburkolatai vagy járdaköltségei a községek által vettetvén ki s a kötelezettektől az adók módjára közigazgatási úton hajtatván be, oly közterhet képeznek, amelyeknek a csődnyitást közvetlenül megelőző 3 évre hátralevő részletei, amennyiben a fedezetül szolgáló javakból ki nem elégíttettek, a csődtörvény 60. §. 3. p. sz. a csődhitelezők I. osztályába so-