László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

— 60. §. — 93 rozandók, a csőd tartama alatti időre járó részletei pedig a 49. §. 3. p. szerint tömegköltséget képeznek. Az a körülmény, hogy e költségek másodsorban megjelölt részlete, mint tömegköltség a csődtömegből közigazgatási úton is behajtható volna, nem akadályozhatja ezen részleteknek a keresetben vagylagosan, a felebbezésben pedig kizárólagosan kért I. osztályba sorozását. (C. 861/1900.) A kereseti követelést a II. osztályba kellett sorozni, mert a 60. §. 4. p. alá csak olyan követelés vonható, mely az atya, gyám, vagy gondnok által kezelhető és tényleg kezelt vagyon kezeléséből merült fel; mert a per adatai szerint a kereseti követelés a közadós nejének hozományát képezte, mely adósnak kezébe, mint ilyen került; mert a nőnek elhunytával a közadós ezzel az összeggel neje örököseinek, vagyis felpereseknek adósává vált, mely összeget tőle a kiskorú örökösök képviseletére hivatott gyámhatóság be nem hajtott és így kétségtelen, hogy ezt az összeget közadós nem mint kiskorú gyermekeinek vagyonát kapta és vette a törvény erejénél fogva a gyámhatóság intézkedése folytán kezelése alá, hanem ettől teljesen független jogcímen, mint elhalt nejének hozományát még abban az időben vette kezéhez, amikor megnősült és a kiskorú felperesek nem is léteztek, saját tartozását pedig az adós nem is kezelheti. (C. 838/1900.) Az 1877: XX. t.-c. 12. §-a szerint a kiskorút a más által haszonélvezett hagyatéki vagyon jövedelméből megillető egyharmadrész a haszonélvező csődjében az I. osztályba sorozandó. (C. 1287/1901.) A törvényes felhatalmazás alapján kibocsátott 1910/1920. M. E. számú rendelet 22. §-a az alkalmazottak e rendelet alapján támasztható követeléseit csőd esetén a tömegtartozásaival egy tekintet alá esőknek nyilvánítja s nem köti ezt a minősítést ahhoz a feltételhez, hogy az alkalmazottal szemben a szolgálati viszonyt a csődben a tömeggondnok továbbra is fentartsa. A törvényes rendeletnek a Cs. T. 48. §-át és a 60. §. 1. pontját módosító, illetve kiegészítő rendelkezésére tekintettel alaptalan a felperes tömeggondnoknak az a felülvizsgálati panasza, hogy a fellebbezési bíróság a fentebb idézett rendelet 22. §-ának helytelen alkalmazásával jogszabálysértéssel állapította meg a megtámadott végrehajtás alapjául szolgált alperesi követelés tömegtartozási jellegét. (C. 3647/1927. J. H. II. 251.) I. Az 1910/1920. M. E. sz. rendelet 22. §-ában foglalt kedvezmény nemcsak a két évi vagy ezt meghaladó szolgálat esetére jár a felmondási illetményekre, hanem egyfelől a rövidebb szolgálati idővel bíró, másfelől a bírói gyakorlaton alapuló jogszabály alapján, szolgálati időre tekintet nélkül, hathavi, illetve egy évi felmondási igénnyel bíró alkalmazottak illetményeire is vonatkozik. — II. A bírói gyakorlaton alapuló jogszabály alapján a csődtömeg ellen érvényesített felmondási igény eseté-