László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

— 59—60. §§. — 91 Az 1. pontot módosítja az 1910/1920. M. E. sz, ren­delet 22. §-a. L. fentebb a 48. §-nál. A 3. pont szerint sorozandók a betegségi és baleset­biztosítási, valamint az öregségi és rokkantsági biztosítási járulékok is. (1927: XXI. t.-c. 192. §., 1928: XL. t.-c. 162. §.) A csődtörvény 60. §-ának 3. pontjában megjelölt csődköve­telések törvényes elsőbbsége a csődjogi megtámadhatóságot sem a biztosításra, sem a kielégítésre irányuló jogcselekmények te­kintetében ki nem zárja. (E. H. 686. sz. 4640/1917.) Az igazgatósági tagsági minőség az igazgatósági tag és a részvénytársaság között alkalmazotti viszonyt meg nem állapít. (E. H, 687. sz. 2270/1916.) A kezesség alapján kifizetett kincstári követelés, a csőd­tömeg ellen a kezes részéről való érvényesítése esetében, a csőd­hitelezők első osztályába sorozandó. (E. H. 688. sz. 4030/1917.) Aki a közadóssal nem szolgálati, hanem állandó díjazással egybekötött meghatalmazási viszonyban áll, ebből eredő követe­lésére nézve nem veheti igénybe az első osztályba sorozást. (C. 289/1912.) Annak a kérdésnek eldöntésénél, hogy az adók és egyéb közterhek és így az Országos munkásbetegsegélyző és baleset ellen biztosító pénztár részéről támasztott balesetbiztosítási járulékok és díjak iránti követelések csőd esetében a csődköve­telések első osztályába sorozandók-e? sem azok kirovásának időpontja, sem pedig elévülésük kezdetének időpontja, hanem egyedül az az irányadó, hogy azok a csődnyitást közvetlenül megelőző három évre vannak-e hátralékban, vagyis, hogy azok a most említett három év egyikére vagy másikára lettek-e ki­róva? (C. 1024/1918. Hj. Dt. XII. 127.) Az ügyvédnek évről-évre meghatározott összegben kikö­tött tiszteletdíja a csődkövetelések első osztályában nyer kielé­gítést. (C. 502/1910.) Villamos világítási díjak közterheknek nem tekinthetők és így a csődkövetelések első osztályába nem sorozhatok. (C. 1307/1907.) Az ügyvédnek a közadós érdekében a csődnyitás előtti ügyvédi tevékenységéből származó követelése a csődtörvény 49. §-a alapján a tömeg költségei közé nem sorolható. A követelés 62. §. értelmében a II. osztályba sorozandó. (C. 406/1909.) A szolgálati viszonyból eredő járandóság nem sorozható a csődhítelezők első osztályába (csődt. 60. §. 1.) abban az eset­ben, ha az a követelés novátio útján kölcsönköveteléssé válto­zott át. (C. 500/1928. Hjt. XI. 99.) A próbaidőre alkalmazottaknak illetményei a II. osztályba sorozandók. (C. 954/1900.) Felperes zenészek, mint karmesterek hat segéderővel el-

Next

/
Thumbnails
Contents