László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. II. kötet (Budapest, 1930)
7!) — Pengőmérleg renaeiei. — Minthogy ezek a társaságok megnyitó-mérlegüket leltár hiányában a Rendeletben megállapított módon, tudniillik az 1925. január hó í, napjának vagyonállagával megszerkeszteni nem képesek, a budapesti kir. törvényszék álláspontja szerint e társaságok a megalakulásuk alkalmával a K. T. 26. §-a értelmében készített mérlegüket kötelesek a Rendeletnek megfelelő megnyitó-mérleggé átalakítani. A társaság megalakulása időpontjának megállapításánál a budapesti kir. törvényszék a K. T. 149. §-a alapján a cégjegyzékbe bevezetés napját veszi irányadónak, amennyiben az alapszabályok nem állapítanak meg más időpontot. (Kihirdetés napja.) (A budapesti kir. törvényszék cégügyekben eljáró bíráinak elvi megállapodásai. I. pont.) 2. §. Az 1. §. értelmében készítendő megnyitó leltár és megnyitó mérleg összeállításánál a Cselekvő vagyon tételeit (aktívumokat) legfeljebb a mérlegfelállításnak az \. §-ban említett fordulónapján fennálló értékben lehet, a szenvedő vagyon tételeit (passzívumokat) pedig legalább abban az értékben kell számításba venni, amely a fennálló szerződések és az érvényes jogszabályok szerint a megjelölt időpontban a tartozás összegének megfelel, tekintet nélkül a megelőző leltárakban és mérlegekben foganatosított leírásokra vagy értékelésre. A cselekvő vagyon értékelése értékcsökkenési tartalékalap beállítása mellett is foganatosítható. Nyugdíjkötelezettségnek egészen vagy részben fedezésére a szenvedő vagyon tételei közé nyugdíjtartalékot lehet beállítani. II. FEJEZET. Rendelkezések a részvénytársaságok tekintetében. I. A megnyitó mérleg szerkesztésének a társaságot és a vele kapcsolatos jogviszonyokat érintő vonatkozásai. 3. §. A részvénytársaságnak a megnyitó leltár szerint mutatkozó tiszta vagyonát alaptőkeként kell a megnyitó mérlegbe beállítani, amennyiben a társaság annak egy részét nem helyezi tőketartalékba. (5. §.) Ha a részvénytársaság részvényösszevonást (7. §.) visz végbe, a tiszta vagyonnak legfeljebb felerészét lehet tőketartalékba helyezni. Egyéb célokra a megnyitó leltár szerinti tiszta vagyont nem lehet fordítani. Az új alaptőkének az első bekezdés értelmében való