László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. II. kötet (Budapest, 1930)
7000/1925. P M. sz. rend. 2—6. §§. — 71 megállapítását nem lehet alaptökefelemelésnek vagy leszállításnak minősíteni. 4. §. Ha a részvénytársaság a megnyitó mérleg felállításának fordulónapja után, de a megnyitómérleget megállapító közgyűlés napja előtt alaptőkéjének emelését vagy leszállítását határozta el és az erre vonatkozó közgyűlési határozatot a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezetés és közzététel végett a cégbíróságnak az említett időpontig bemutatta, a tökeemeléssel vagy leszállítással beállott vagyonszaporodást vagy csökkenést és a részvények számának változását a jelen rendelet alá eső tájértékelés, valamint a 6. §. szerinti részvénynévértékmegállapítás szempontjából úgy kell megítélni, mintha azok a megnyitó mérleg felállításának fordulónapján állottak volna be. Az előbbi bekezdés abban az esetben is alkalmazást nyer, ha a részvénytársaságnak alaptőkéje a megnyitó mérleg felállításának fordulónapjától a megnyitó mérleget megállapító közgyűlés napjáig terjedő időben más részvénytársasággal történt egyesülés következtében emelkedett. 5. §. A megnyitó mérlegbe beállított tőketartalékot kizárólag a mérleg szerint mutatkozó veszteség fedezetére, a társasági alkalmazottak jóléti céljait szolgáló alapok táplálására, a meglevő részvények névértékének emelésére, valamint az 1930. évi december hó 31 -g elhatározott alaptökeemelések folytán kibocsátott új részvények névértékének részbeni fedezetére lehet felhasználni. A tőketartalékból az új részvények névértékének legfeljebb 30% -át szabad fedezni. Ezekre az új részvényekre a régi részvényeseket elővételi jog illeti, amelyre a 14. §-nak rendelkezései azzal az eltéréssel nyernek alkalmazást, hogy ilyen — részben a tőketartalékból fedezett — új részvényeket egyesülés (K. T. 208. §.) céljára nem lehet kibocsátani. 6. §. A megnyitó mérleg megállapításával egyidejűleg a részvények névértékét is újból meg kell állapítani, akként, hogy a 3. §. rendelkezései szerint megállapított új alaptőkét a részvények eddigi számával el kell osztani s az ilykép nyert összeg fogja kitenni a részvények új névértékét. Ez a szabály irányadó rendszerint abban az esetben is, ha az alapszabályok a részvények egyes fajait különböző jogokkal ruházzák fel. Ha azonban valamely részvényes azt vitatja, hogy a különböző fajú részvények-