László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. II. kötet (Budapest, 1930)

50 — Korlátolt felelősségű társaság. — oszlatását kérheti. Nincs helye ennek, ha a többi tag a keresettel fellépni kívánó tag üzletrészét teljes értékben átvállalni hajlandó. A bíróság mellőzheti a feloszlatás kimondását, ha a többi tag kérelme alapján a vétkes tag üzletrészének a 36. §. szerinti bevonását rendeli el. A keresetet a társaság ellen kell indítani. A perre kizárólag az a törvényszék illetékes, amelynek területén a társaságnak székhelye van. 84. §. A társaság ellen csődöt kell nyitni, ha megszünteti fizetéseit vagy ha tartozásai meghaladják cselekvő vagyonát, feltéve, hogy az ügyvezetők kérelmére a bíróság nem tette folyamatba a csődönkívüli kényszeregyezségi eljárást. Mihelyt ez esetek közül valamelyik bekövetkezett, az ügyvezetők kötelesek a csőd megnyitását kérni. Ha nem valamennyi ügyvezető kéri, a csődöt csak akkor lehet elrendelni, ha a fizetések megszüntetése vagy a vagyon elégtelensége valószínűvé van téve. Valószínűsítés esetében a bíróság a többi ügyvezetőt előbb lehetőleg meghallgatja. Csődnyitásnak a társaság feloszlása után is helye van mindaddig, amíg a társaság vagyonának felosztását be nem fejezték. Ha a bíróság a csődöt vagyonhiány miatt nem nyitja meg, köteles erről a cégbíróságot értesíteni, amely a társaság cégét hivatalból törli. L. 110. §. 5. p. 85. §. Azok az ügyvezetők, akik a társaság vagyonából a csődnyitás feltételeinek bekövetkezése után fizetést teljesítenek vagy hitelt vesznek igénybe, hacsak vétlenségüket be nem bizonyítják, az első esetben kötelesek a fizetett összeget a társaságnak egyetemlegesen visszafizetni, a második esetben pedig a hitelezőknek a társasággal együtt egyetemlegesen felelősek. A társaság és a hitelezők ebbeli követelésére az 59. és 60. §-okban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.