László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. II. kötet (Budapest, 1930)

— Törvényjavaslat 84—89. §§. — 51 Ugyanez a felelősség terheli a felügyelőket is, ha tudták vagy a rendes kereskedő gondosságával tudhatták volna, hogy a társaságnak csődöt kell kérnie s elmulasztják az ügyvezetőket a csődnyitás kérésére figyelmeztetni. 86. §. A tagok a társaság csődjében nem érvényesíthetnek oly követelést, mely őket a társasági viszony alapján illeti vagy abból ered, hogy a társaságnak hitelt nyújtottak vagy másoknál neki hitelt szereztek. Ha ily követelésükre a csődnyitást megelőző egy éven belül a társaság vagyonából kielégítést vagy biztosítást kaptak, kötelesek a kapottat a csődtömegnek visszatéríteni. A társaságnak oly ügyvezetője vagy alkalmazottja, aki egyúttal tagja a társaságnak vagy egy évnél nem régebben tagja volt, a szolgálati viszonyból eredő követeléseire nézve a társaság csődjében az ily követelésekkel egyébként összekötött csődbeli előjogokat nem érvényesítheti. Ugyanez áll a társaság kény szer felszámolására és csődönkívüli kényszeregyezségére is. 87. §. A társaságnak bírói ítélet vagy csődnyitás folytán beálló feloszlását hivatalból kell a cégjegyzékbe bejegyezni. Ha a társaság más okból oszlott fel, feloszlását az ügyvezetők kötelesek a cégjegyzékbe bejegyzés végett a cégbíróságnál bejelenteni. 88. §. Ha a társaság feloszlik — csőd esetét és a 99. §-ban és a 101. §. 1. bekezdésében említett eseteket kivéve — felszámolásnak van helye, amelynek befejezéséig a működő társaságra megállapított törvényes rendelkezések irányadók, feltéve, hogy ennek a fejezetnek rendelkezéseiből vagy a felszámolás céljából más nem következik. 89. §. A felszámolást mint felszámolók az ügyvezetők végzik, hacsak a társasági szerződés vagy a taggyűlés a felszámolói tisztet másokra nem ruházta. Fontos okból a cégbíróság a felszámolók helyébe