László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. II. kötet (Budapest, 1930)

— Törvényjavaslat 81—83. §§. — 4!) vagyonnak elidegenítését határozza el; ily határozatot, ha a társasági szerződés mást nem rendel, csak a beadott szavazatok szerint számítandó háromnegyed többséggel lehet hozni; a határozat érvényességéhez szükséges, hogy a taggyűlés lefolyását s a határozatot közokiratba vagy bejegyzett ügyvéd részéről ellenjegyzett magánokiratba foglalják; 3. ha a bíróság a társaságot feloszlatja (16., 83. §§.); 4. ha a társaság ellen csődöt nyitnak vagy kényszerfelszámolási eljárást rendeltek el. A társasági szerződés még más felosztási okot is megállapíthat. Amennyiben a csőd kényszeregyezséggel vagy a közadós kérésére (1881: XVII. t.-c. 166. §-a) szűnik meg, a taggyűlés elhatározhatja a társaság továbbfolytatását. Ugyanez áll abban az esetben, ha a taggyűlés a felszámolást egyesülés vagy a társasági vagyonnak egészben elidegenítése céljából határozta el és e célok megvalósítása meghiúsul. Ilyen esetekben az ügyvezetők a társaság továbbfolytatását kötelesek a cégbíróságnak bejegyzés végett bejelenteni. 83. §. A törzstőkének legalább egytized részét képviselő tagok keresettel kérhetik a társaság feloszlatását, ha a társaság céljának elérése lehetetlenné válik, vagy ha a társaság viszonyaiban rejlő más fontos ok van a feloszlatásra. A cégbiztos is keresettel kérheti a feloszlatást, ha a társaság azzaL hogy törvényellenes határozatokat hoz vagy elnézi az ügyvezetők törvényellenes cselekményeit, a közérdeket veszélyezteti. Ha oly tag, aki a társaságra nézve lényeges jelentőséggel biró külön szolgáltatásra kötelezte magát, ebbeli kötelezettségének teljesítését megtagadja vagy kötelezettségét a társaságnak tetemes kárával egyébként vétkesen megsérti vagy ha az ilyen szolgáltatás lehetetlenné válik: a többi tagok bármelyike a törzsbetét nagyságára tekintet nélkül a társaság felDT. Szende : Hife;íog. II. 4