László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. II. kötet (Budapest, 1930)

— 34—36. §§. ­r>45 leztetik fel, hogy az utóbbi kiállítója üres forgatmány mellett jutott a váltó birtokába. A kitörült forgatmányok a birtokosi minőség meg­bírálásánál mint nem létezők tekintetnek. A fizető a hátiratok valódiságát vizsgálni nem tartozik. A váltójog szerint igazolt váltóhitelező a váltó tulajdon­jogát annak birtokával megszerzi. (C. 494/1892.) ^ Mikor a váltótörvény 36. §-a a forgatmányos tulajdonosi minőségének igazolására a hátiratoknak összefüggő és egészen 6 hozzá lenyúló láncolatát követeli meg, nem mondja ki azt is, hogy a hátiratok ezen összefüggő láncolatának nem szabad a váltó birtokosán túl terjednie. Ha a visszkereset alatt álló sze­mélyek valamelyike a váltót beváltotta, akkor a váltó birtoka már magában véve igazolja a tulajdonosi minőséget, anélkül, hogy a váltó utolsó forgatmányosától a váltó külön átruházását kimutatni köteles lenne. (C. 932/1910.) A váltóforgatmányos jogszerű váltóbirtokosi minőségének igazolására a V. T. 36. §-a által megkívánt hátirati összefüggés létezésének megállapításánál csupán a külső alaki legitimatio fennforgása, nem pedig egyúttal a láncolatot képező forgatmá­nyoknak belső materiális jogszerűsége is szükségeltetik. Nem döntő tehát az, hogy a láncolatot helyreállító forgatói aláírás valódi-e? (E. H. 612. sz. 6762/1917.) Az összefüggő láncolatot nem lehet a váltón kívüli nyilat­kozatokkal pótolni. (C. 1435/1899.) A váltókötelezett nincs jogosítva a forgatmányok materiá­lis valódiságát vizsgálat tárgyává tenni. (C. 45/1897.) Ha alperes azt a kifogást, hogy felperes igazolva nincs, fel nem hozta, e kifogásra alapul szolgálható körülmény hiva­talból figyelembe nem vehető (C. 173/1897.); nem vehető az tekintetbe akkor sem, ha a kifogás elkésett. (C. 892/1897.) A kereset beadása után a rendelvényesnek a váltóra veze­tett forgatmánya a perben figyelembe nem vehető. (C. 863/1904.) A váltó a rendelvényes üres forgatmányával ellátva lévén, a kibocsátónak a rendelvényes hátirata előtt első helyen álló névaláírása hézagot nem idézhet elő, mert az váltójogi hatállyal biró feljegyzésnek egyáltalában nem tekinthető. (C. 1257/1895.) A rendelvényes forgatmánya előtt a jelentkező idegen személy aláírása nem létezőnek tekintendő (C. 475/1897.) s nem szakítja meg a kapcsolatot. (C. 271/1904.) A kibocsátónak a váltó hátán lévő aláírása, ha a váltó szövegében foglalt rendelvényezési nyilatkozattal összefüggésben nem áll, hátiratot nem képez s váltójogi hatállyal nem bir. (C. 533/1905.) Az elfogadónak a váltó hátán előforduló felesleges alá­Dr. Szende : Hiteljojí. ÍI. 3"

Next

/
Thumbnails
Contents