László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. II. kötet (Budapest, 1930)

120 — Országos Központi Hitelszövetkezet. — léseinek a központi szövetkezetekre való átruházására. (70. §.) és az ily követelések kielégítéséről kiállított vétbízonyítványokra nézve. Egyebekben a szövetkezetek az adótörvények és a bélyeg- és illetékszabályok általános határozmányai alá esnek. Ha valamely szövetkezet a központi szövetkezetből kilép vagy kizáratik (60. §.), az 1. és 2. pontban megállapított kedvezmények azzal a nappal hatályukat vesztik, amelyen a cégjegyzék-bíróság a kilépés vagy kizáratás megtörténtét közzéteszi. Ama szövetkezetek javára, amelyek e törvény megalkotásától számított két éven belül alapszabályaikat a jelen törvény értelmében átalakítják és a központi szövetkezetbe rendes tagul belépésre jelentkeznek, a jelen §-ban megállapított mentességek e szövetkezeteknek a jelen tőrvény életbelépte előtti időből függőben tartott adó- és illetéktartozásaira is kiterjesztetnek. MÁSODIK CIM. Központi hitelszövetkezet. L FEJEZET. A központi hitelszövetkezet alakítása. 48. §. A jelen törvény értelmében keletkezett vagy átalakult gazdasági és ipari hitelszövetkezetek ügyének előmozdítására és hiteligényei kielégítésére Budapesten országos központi hitelszövetkezet állíttatik fel. A központi hitelszövetkezetre a kereskedelmi törvénynek (1875: XXXVII. t.-c.) 223—257. §§-ai az alábbi eltérésekkel alkalmazandók. 1920: XXX. t.-c. 18. §. Az 1898. évi XXIII. t.-c. 48. §-a a következő rendelkezésekkel egészíttetik ki: Az Országos Központi Hitelszövetkezet általában mindama hitelszükségletek kiegészítéséről is hivatott gondoskodni, amelyeket a kisebb mezőgazdaságok létesítése, termelésének biztosítása és fejlesztése indokol. Az Országos Központi Hitelszövetkezetnek feladata közé tartozik továbbá a szövetkezet eszméjének terjesztése és népszerűsítése, valamint a szövetkezeti rendszer tökéletesítése. E feladatával kapcsolatos kérdések megvi-