László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. II. kötet (Budapest, 1930)

— 1898: XXIII. t.-c. 48—52. §§. — 121 tatása céljából az Országos Központi Hitelszövetkezet évente szövetkezeti kongresszust összehívni és a kongresz­szus előkészítésére választmányt alakítani köteles. A kongresszus és a választmány feladatát, tervezetét és működési rendjét az alapszabályok állapítják meg. 49. §. A központi hitelszövetkezet tagjai: 1. alapító, vagyis oly tagok, kik a központi hitelszö­vetkezet alaptőkéjéhez egy vagy több alapítványi üzlet­résszel járulnak. 2. Rendes tagok, vagyis oly gazdasági és ipari hitel­szövetkezetek, melyek a jelen törvény rendelkezéseinek megfelelnek és a központi hitelszövetkezetbe belépnek. 50. §. A központi hitelszövetkezet csak akkor jegyez­hető be a kereskedelmi cégjegyzékbe, ha legalább egy mil­lió korona névértékű alapítványi üzletrész jegyeztetett és beíizettetett. II. FEJEZET. A tagok jogviszonyai. 51. §. Az alapító tagok a központi hitelszövetkezet kötelezettségeiért csak alapítványi üzletrészeik erejéig fe­lelősek; másrészt a központi hitelszövetkezet vagyonában és jövedelmében csak annyiban részesülnek, hogy üzlet­részeik alapszabályszerű visszafizetését és a nyereségből legfeljebb négy (4) százalék évi osztalék kiszolgáltatását követelhetik. (35. §.). Szavazati jogukat és gyakorlásának módját az alap­szabályok határozzák meg. Az általuk jegyzett alapítványi üzletrészek visszafize­tésével tagságuk megszűnik. Az alapítványi üzletrész legalább 60 pengőben álla­píttatik meg.1) 1920: XXX. t.-c. 19. §. Az 1898. évi XXIII. t.-c. 51. §-a első bekezdése a következő rendelkezéssel egészíttetik ki: A m. kir. államkincstár részéről jegyzett alapítványi üzletrészek visszafizetését a központi hitelszövetkezet fennállásának tartama alatt nem követelheti. 52. §. A szövetkezetek belépéséhez azoknak közgyű­lési határozata szükséges. :) Az utolsó bekezdés új szövegét az 1927: V. t.-c. 51. §-a állapította meg.

Next

/
Thumbnails
Contents