László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. II. kötet (Budapest, 1930)

— Nagy taglétszámú szövetkezetek. — 8. Minden körzet külön-külön a hozzátartozó tagok számának arányában választja meg a reá eső kiküldötteket. 9. Az egyes körzetekre eső kiküldöttek számát az igazgatóság állapítja meg. Az igazgatóság az erre vonatkozó kimutatást, amely az egyes körzeteket és az ott szavazásra jogosított tagok számát is pontosan feltünteti, köteles az egyes fióküzletekbem kifüggeszteni. 10. A kiküldötteken felül mindegyik körzet külön-külö» a körzetre eső kiküldöttek számának megfelelő számú pótkikűldöttet választ. 11. A választás a kiküldött választótaggyűlésen az alapszabályokban a választásokra előírt módon (egyhangúan, szavazólapokkal stb.) történik. 12. Megválasztottaknak azokat kell tekinteni, akik a legtöbb szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetében sorshúzás dönt. Ha a megválasztott a megválasztást nem fogadta el, vagy megbízatása bármily okból megszűnik, helyét a legtöbb szavazatot nyert pótkiküldött foglalja el. 13. A kiküldötteket és pótkiküldötteket megválasztásukról értesíteni kell. 14. A kiküldöttek választásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a körzetbe tartozó összes tagok számát, továbbá a szavazásban résztvett szövetkezeti tagok számát, a választás és a szavazás módját és eredményét, a megválasztott kiküldöttek és pótkiküldöttek nevének, lakóhelyének (lakásának) s a reájuk esett szavazatok számának megjelölésével. A jegyzőkönyvet késedelem nélkül meg kell küldeni az igazgatóságnak. 4. §. 1. A kiküldöttekből álló közgyűlés csak akkor határozatképes, ha azon legalább ötven érvényesen megválasztott kiküldött jelen van, 2. A közgyűlésen mindegyik kiküldöttnek egy szavazata van. 3. A közgyűlés jegyzőkönyvével együtt a cégbíróságnak be kell mutatni a kiküldöttek arányszámára vonatkozó kimutatást (3. §. 8. bekezdése), továbbá a kiküldöttek választásáról készült jegyzőkönyvet, illetőleg jegyzőkönyveket. (3. §. utolsó bekezdése.)