László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. II. kötet (Budapest, 1930)

— 1898: XXIII. t.-c. 1—3. §§. — 107 4. A közgyűlés határozatát a kereskedelmi törvény 174. §-a értelmében, minden egyes szövetkezeti tag azon az alapon is megtámadhatja, hogy a kiküldött választásnál nem tartották meg a jelen rendelet 3. §-ának rendelkezéseit. 1898: XXIII. TÖRVÉNYCIKK a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről. (Szentesítést nyert 1898. július 11-én. Kihirdettetett az „Országos Törvénytár 1898. július 16-án megjelent 9. számában.) ELSŐ CÍM. A gazdasági és ipari hitelszövetkezetek. 1. §. A kereskedelmi törvénynek (1875. évi XXXVII t.-c. a szövetkezetekre vonatkozó rendelkezései (I. rész XI. cím, 223—257. §§.) a jelen törvény értelmében alakult gazdasági és ipari hitelszövetkezetekre a következő szakaszokban megállapított eltérésekkel alkalmazandók. ELSŐ FEJEZET. A gazdasági és ipari hitelszövetkezetek alakítása: 2. §. Helyébe lépett az 1920: XXX. t.-c. 2. §-a: Gazdasági és ipari hitelszövetkezet a jelen törvény életbelépése után csakis az Országos Központi Hitelszövetkezet közreműködésével és csak oly feltétellel alakítható, hogy az alakuló szövetkezet kijelenti, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezetbe rendes tagként belép, és ha a belépő nyilatkozatot az Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatósága elfogadja. Ennek az előfeltételnek az igazolása nélkül a bíróság az alakuló szövetkezetet a cégjegyzékbe be nem jegyezheti. Az Országos Központi Hitelszövetkezetnek az előbbi bekezdésében említett közreműködése annak ellenőrzésére terjed ki, hogy a megalakuláskor az 1898. évi XXIII. t.-c. érvényben levő rendelkezései, valamint a jelen törvény rendelkezései megtartassanak. 3. §. A tagok belépése a szövetkezet megalakítása végett a szövetkezet alapszabálytervezetének sajátkezű aláírása által történik. Ha az, aki belépni akar, írni nem tud: kézjegye kéf