László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

— K. T. 25. §. — 79 oly módon használtatik, hogy alkalmas a vásárló közönségben annak a téve9 hitnek keltésére, hogy a toldatot használó tényleg utóda S. M.-nek. (C. 916/1909.) Cégbitorlási perekben viszontkeresetnek helye van. — A 24. §-al való egybevetéséből nyilvánvaló, hogy cégbitorlás esetében a bitorló a cégbitorlás megállapításával azonnal pénzbírsággal nem büntethető, hanem előbb a bitorolt cég használatától pénzbírság terhe mellett eltiltandó s a pénzbírság csak akkor lesz behajtható, ha a bitorló a bitorolt céget az annak használatától történt eltiltás dacára is tovább használja. (C. 1575/1904.) A cégbitorlástól való eltiltás hírlapi közzététele csak rosszhiszeműség esetén rendelendő el. (C. 282/1900. Azonos 765/ 1889.) Negyedik cím. Kereskedelmi könyvek. 25. §. Minden kereskedő köteles bekötött, laponként folyó számmal ellátott és átfűzött könyveket vezetni, melyek ügyleteit és vagyoni állását teljesen feltűntetik; e mellett azonban szabadságában áll a könyvezés bármily módját s ennél bármily élő nyelvet használni. Bevezetések a rendszerint kitöltendő helyeken hézag hagyása nélkül teljesitendők. A bevezetés eredeti tartalmát kitörlés által, vagy másként olvashatatlanná tenni, valamint kivakarni vagy oly változásokat tenni tilos, melyek minőségüknél fogva kétséget hagynak az iránt, vájjon az eredeti bevezetéskor vagy később történtek-e. V. ö. 30—36., 83., 195., 536. §§. Az engedélyhez kötött iparok könyvvezetésére lásd az 1922: XII. t.-c. 57. §. és a 78.000/1923. K. M. sz. rendelet 125. §-át a III. kötetben. 1881: XVII. t.-c. Csődtörvény. 200. §. Az eljárás a kényszeregyesség tekintetében meg nem indítható: 3. ha a közadós kereskedő volt és mérlegét bemutatni, vagy azt esküvel megerősíteni vonakodik;