László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

80 — K. T. 26. §. — vagy ha kereskedelmi könyveket általában nem vezetett; vagy ha könyvei oly rendetlenek, hogy azok alapján vagyoni állása, különösen tartozásainak mennyisége, biztosan meg nem állapítható. 1410/1926. M. E. sz. R. a csődönkívüli kényszeregyessé gi eljárásról. 86. §. A bíró az egyességi eljárást megszűntetheti: ... 4. ha a kereskedelmi könyv vezetésére kötelezett adós könyveket nem vezetett, vagy könyvei oly rendetlenek, hogy ezek alapján vagyoni állása, különösen tartozásainak összege meg nem állapítható. 1883: XXXI. t.-c. a részletügyletről: 5. §. Az eladó köteles a részletügyletről, laponként folyó számmal ellátott átfűzött és az iparhatóság által hitelesített külön könyveket vezetni, a részletügyletről okíraot (részletívet) és az egyes részfizetésekről nyugtát kiállítani. Ezen okiratok és nyugták az időrendben vezetendő és ugyanazon tételeket magokban foglaló üzleti könyvek szelvényeit képezik. A kereskedelmi könyv meghamisítását az 1878: V. t.-c. 403. §-a, a könyvvezetés elmulasztását vagy a könyvek meghamisítását csőd esetén az 1878: V. t.-c. 414. és 416. §§-ai büntetik. A K. T. 25. §-a szerint a kereskedői könyvek vezetésének a célja az, hogy azok a könyvek a kereskedőnek ügyleteit é9 vagyoni állását tűntessék fel, már pedig a kereskedőnek a vagyonához nem számítható, tehát könyvelés tárgyát sem képezheti az a remélhető nyereség, amely több évre kiterjedően kötött vételi ügyletekből esetleg előállhat. (C. 38/1912.) Könyvek vezetésére a kereskedő bírság terhe alatt nem szorítható. (Bp. T. 3191/1883.) 26. §. Minden kereskedő köteles üzlete megkezdésekor leltárt készíteni, tehát ingatlan vagyonát, követeléseit és tartozásait, készpénze mennyiségét és egyéb javait pontosan összeírni és az egyes javak értékét kitüntetni, egyúttal a követelő és tartozó állapotnak egymáshozi viszonyát kimutató mérleget szer-