László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

7(1 — 1908: LVII. t.-c. — a továbbra is bejegyezve maradt tagok további felelősségének kizárása mellett s mert az ügyvezető igazgató tudomása a részvénytársaság tudomásának tekintendő. Elutasíttatott a további üzletátvevövel szemben is, mert arra nem a perbevont társasági tagok ruházták át az üzletet. (C. 536/1925. Hj. Dt. XVIII. 85.) Az üzletátvevőnek felelősségét az átvétel után tudomására jutott körülmények már meg nem állapíthatják. Az átvevőnek az üzleti tartozásokról való tudására, vagy tudhatására nézve a végelszámolás megejtésének, mint a jogilag befejezést nyerő átvételnek az ideje az irányadó. (C. 5057/1922.) Ha ki is köttetett, hogy az átruházó felelős az átvevő által fizetni kényszerült tartozásokért, az átvevő mégis, törvényes felelősségénél fogva, per nélkül fizetni tartozik; ha ennek ellenére perelteti magát, az átruházó nem köteles a felmerült perköltséget neki megtéríteni. (C. 731/1913., Hj. Dt. VIII. 94.) Az üzletátvétel idején az említett per már folyamatban volt és így e pernek az üzletátvétel időpontjáig felmerült költsége, mint az átruházónak az üzletátvételkor fennálló tartozása, a fentemlített törvény értelmében az alperest is terheli, az üzletátvétel után felmerült perköltségre pedig az alperes is okot adott, mert az üzletátruházó ellen peresített, de az üzletátvétel folytán őt is egyetemlegesen terhelő lejárt követelést az üzletátvétel után késedelem nélkül kifizetnie és ezzel a felperes felől a további perköltségeket elhárítania kellett volna; a késedelmével okozott perköltségeket tehát, amely lényegében a magánjogi kártérítéssel esik egy tekintet alá, a kártérítésről szóló anyagi jogi szabályok értelmében maga is felelős. (C. 8722/1927. J. H. II. 702.) Az üzletátruházáskor már folyamatban volt itélet jogereje kiterjed az üzletutódra is; ez azonban nem jelenti azt, hogy az előd ellen hozott ítélet alapján a végrehajtás az üzletátvevő ellen elrendeltessék, csupán azt, hogy a hitelező az átvevő ellen indítandó perben a követelést újból bizonyítani nem lesz kénytelen. Az a körülmény azonban, hogy az átvevő felelőssége tényleg fennáll-e, csak ebben az új perben tisztázható. (C. 1089/1925. P. J. II. 1—2.) Az 1908: LVII. t.-c. 5. §-ában kimondott az a jogszabály, hogy ha az üzlet átvétele idején az átruházó ellen a törvény 1. §-a alá eső kötelezettség alapján a per meg volt indítva, és a törvény szerint e kötelezettségért felelős átvevőnek az átvétel idején a per megindításáról tudomása volt az átruházó ellen hozott marasztaló ítélet jogereje kiterjed az átvevőre is, helyesen csakis akként értelmezendő, hogy olyan esetben, amidőn az átruházás idején az átruházó valamely üzleti tartozásáért már be volt perelve, avagy esetleg el is volt marasztalva, az illető perben hozott marasztaló ítélet anyagi jogereje csupán azért terjed ki az üzletátvevőre is, nehogy a hitelező a már megítélt követelését, az átruházó ellen nyert jogerős ma-