László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

— 1908: LVII. t.-c. — 69 kapcsolatos kérdések körül kialakult általános anyagi jogfelfogás szerint az üzletet terhelő és az üzlettel velejáró oly teher, amely az üzlet megszerzőjére minden további tényállási előfeltétel nélkül áthárul. (Bp. tszék 35. Pf. 141/1928. J. H. II. 896.) Az üzletátvevő felelőssége független attól, hogy talál-e fedezetet az átvett vagyon után. (Bp. T. G. 695/1914.) Valorizálás: üzletátvevőt is terheli, bárha az üzletátruházó tartozására nézve a valorizálás nincsen szerződéssel kikötve. (C. 1079/1926. Hj. Dt. XIX. 73.) Aki az üzlet átadójának kötelezettségeit magára vállalja, reá nézve a K. T. 261. §-a értelmében kétségtelenül keresk. ügyletből származó oly kötelezettséget vállal, melynél fogva az átruházott üzlet hitelezőjével szemben az üzlet átvevője és az üzlet átadója a K. T. 268. §. értelmében egyetemleges adósoknak tekintendők. (C. 1470/1891.) A rendes kereskedői gondossághoz tartozik ugyan, hogy az üzletet átvevő megtudja az átruházó tartozását; de a könyveket nem vezetett átruházónak abbeli kijelentése, hogy más tartozása nincs, az átvevőt a további felelősség alól mentesíti. (C. 390/1911.) Ellenkező: Nem elég, ha az átvevő egyesektől azt a felvilágosítást kapja, hogy az átruházó rendezett anyagi viszonyok közt él, — ha az átruházó azt állítja, hogy tartozásai nincsenek és könyveket nem vezet; hanem az átruházótól el kell kérni az áruszámlákat, vagy más módon kell megtudni, hogy kiktől kapott árukat és ezeknél kell tudakozódni. (C. 1039/1912., Hj. Dt. VIII. 33.) Az 1908: LVII. t.-c. a rendes kereskedői gondosság előírásával tudakozódási kötelezettséget rót az átvevőre, azt pedig, hogy ennek eleget tett, az üzletátvevőnek kell bebizonyítani. A megállapított tényállás szerint azonban az alperes ennek a kötelezettségének nem felelt meg, amennyiben felperes tagadásával szemben nem bizonyította, hogy az üzlet átvételét valamelyik lapban hirdette és a hitelezőket záros határidőn belül való bejelentésre felhívta volna; tehát az átruházónak az üzletből eredő tartozásai megtudása körül a szokásos gondosságot elmulasztotta. Az ekként jogszabálysértés nélkül történt fenti ténymegállapítással szemben pedig közömbös az, hogy a szóbanforgó tartozás az átruházó üzleti könyveiből nem tűnt ki és hogy maga az átruházó alperest akként informálta, mikép üzleti tartozásai nincsenek. (C. 3401/1928. J. H. II. 965.) Az átvevőnek a tartozásról való tudomását megállapítja az, hogy az átruházó az üzletet átvevő részvénytársaság alapítójává vagy igazgatósági tagjává lesz. (C. 67/1916. Hj. Dt. X. 229.) Felperes részvénytársaság a közkereseti társaság tagjai ellen áruszállítás és pénzkölcsön címén indított keresetével elutasíttatott, mert ügyvezető igazgatója vette meg annak üzletét